Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Tudomány

Sting és a gondolkodó zene 1. rész

2009.06.19.Admin
National Geographic Magyarország

Egy agykutató minden igyekezete arra irányult, hogy megfejtse a muzikalitás agyi hátterét, ennek ellenére valami mindig hiányzott a kísérleteihez: az a lehetőség, hogy egy zenei tehetség agyát tanulmányozhassa. Most azonban végre emberére akadt…

Daniel Levitin zenészként és zenei producerként kezdte pályáját, de ennél jóval többet szeretett volna megtudni a zenéről, ezért a harmincas éveiben idegrendszeri kutatással kezdett foglalkozni.

Jelenleg Kanadában a montreali McGill Egyetem professzora, két könyve is az eladási lista élén áll, és számítógépén több száz agyi felvételt tárol, amelyek zenélés közben készültek. Kognitív neurológiai kutatásaik során ő és munkatársai azzal töltik napjaikat, hogy egy csomó agyi felvételt tanulmányoznak, és ezeket egymáshoz viszonyítják. A kutatóknak páratlan lehetőség volt, hogy megvizsgálhatták egy kiemelkedő művész agyát is.

A világsztár popzenész, Sting olvasta Dan könyvét, ami a zene és az agy viszonyáról szól, és kíváncsian fogadta, hogy kísérleti alany lesz belőle. A két férfi nekilátott, hogy együttesen felfedezzék, mi zajlik egy rocksztár agyában.

A zenében az a különös, hogy az agyon kívül valójában nem is létezik. Egyetlen hang érzékelése azzal kezdődik, hogy a levegőben terjedő hullámok rezgésbe hozzák a dobhártyát. Ezek az elemek együttesen pedig olyan mintázatot alkotnak, amelyet zeneként észlelünk. Más szavakkal: maga az agy dolgozza fel azokat a hangokat, amelyet zenének nevezünk.

Zene és mozgás
Dan Levitin az első kísérletben azt tesztelte, hogy hogyan reagál Sting arra a zenére, amit csak a képzeletében idéz fel. Dan arra kérte Stinget, hogy idézze fel az egyik kedvenc darabját, Miles Davis „So What” című számát. Bár Sting ekkor csak az fMRI készülék búgását hallotta, teste ütemesen követni kezdte a Miles Davis dal ritmusát. Agyának az a része, amely a test mozgásáért felelős, igen erős aktivitást mutatott, miközben ő maga tökéletes nyugalomban feküdt. Ez a zene és a tánc közötti ősi evolúciós kapcsolatra utal, amit a kutatók Sting agyában is nyomon követhettek.

Ma ölbetett kézzel, csendben végigüljük a hangversenyeket; legfeljebb egy kicsit himbálódzunk, és reménykedünk, hogy senki sem szól ránk, hogy maradjunk nyugton. Ez csak pár száz éve van így, és kizárólag a nyugati társadalmakban jellemző. A zene a világ legtöbb népe számára elválaszthatatlan a mozgástól, és ez a mi történelmünk java részében igaz is volt.

Zene és érzelmek
Petr Janata az Egyesült Államokban és Európában végzett neurológiai kutatásokat. Elsősorban az érdekelte, hogy hogyan hat egymásra a mozgás, a zene és az érzelmek. Janata kísérleti alanyaira elektródákat erősített, hogy mérni tudja a szervezet zenére adott reakcióit. Kísérlete azt sugallja, hogy minél intenzívebb mozgással reagálunk egy adott zenedarabra, annál inkább aktiváljuk a jutalmazásért felelős agyi idegpályákat, ami következményesen a dopamin nevű, többek között boldogság-hormon kibocsátását is fokozza.

A zenét tehát arra is felhasználhatjuk, hogy bizonyos érzelmi állapotot érjünk el vele. Ha szeretnénk ellazulni és kikapcsolni, akkor olyan zenét választunk, ami alkalmas arra, hogy ilyen hangulatba ringasson bennünket. Ha viszont valaki fel akar dobódni, akkor egy jó kis pörgős szám mellett dönt.

A Channel ajánlata: Gondolkodó zene
Vajon miként dolgozza fel az agyunk a hozzá érkező zenei jeleket? És a kulturális környezetünk, hátterünk mennyiben befolyásolja zenei ízlésünket? Van köze hétköznapi félelmeinknek, vágyainknak, motivációinknak, emlékeinknek a zenéhez fűződő viszonyunkhoz? A Gondolkodó zene efféle kérdéseket feszeget, méghozzá nem kisebb személyiség, mint Sting segítségével, aki a filmben a zenészén és művészén kívül a kísérleti nyúl szerepét is magára veszi, hagyva, hogy neurológusok és agykutatók vegyék birtokba a testét zenélés közben.

A National Geographic dokumentumfilmje június 21-én (vasárnap) 21 órától tekinthető meg.

A zene és a kedélyállapot közötti kapcsolat korán kialakul. Ha a gyengéd hintáztatást megnyugtató hangok kísérik, a kisbaba jól érzi magát. Ha pedig a levegőben reptetés vidám hangokra történik, az izgalmat és boldogságot vált ki. Az érzelmek mozgásra ösztönöznek bennünket, a mozdulatok pedig a visszacsatoló rendszerek révén újfent bizonyos érzelmeket váltanak ki belőlünk. Amikor például egy zenész szemén gitározás közben az látszik, ahogy egyre jobban magával ragadja a zene, azt a nők is észrevehetik, és azt mondhatják erre: „hűha, láttad, milyen fény gyúlt a szemében, amikor gitározott? Képzeld csak el, ha én lennék a gitár helyében a hálószobában…”

Egyes kutatók azt állítják, hogy a nők evolúciós okokból vonzódnak a zenészekhez. A törzsi zenészek és táncosok fizikai energiát és teremtő erőt sugároztak, ami ötvenezer évvel ezelőtt létfontosságú tulajdonságnak számított. Mivel modern agyunk egyes részei még ma is az ősemberekéhez hasonlóan működnek; az elmélet szintúgy érvényesül: a nők ma is rajonganak a zenészekért.

Sting úgy véli, ez az énekesmadarak példájához hasonlít; amikor a nőstény ahhoz a hímhez vonzódik, amelyik a legszebb, leghosszabb vagy legbonyolultabb éneket adja elő.

Zene és emlékezés
Sting Észak-Angliában nőtt fel, egy Wallsend nevű kis iparvárosban. Gyermekkorának legboldogabb pillanatai többek között a zenéhez kötődtek. „A szüleim zenészek voltak, így biztos, hogy sok muzsikát hallottam. Arra például emlékszem, hogy amikor anyám zongorázott, a lábánál ültem és figyeltem, ahogy fel-lejárnak a pedálok, miközben ő tangót játszott. Nagyon kedvelem a tangó szaggatott ritmusát. Olyan könnyed, erotikus és meglepetéssel teli. Sok benne a váratlan csavar és fordulat. Feltételezem, hogy talán ebből a forrásból merített a múzsám a későbbiekben. Tudják, még mindig nagyon szeretem a tangót. A Roxanne című számomról mindenki azt állítja, hogy ez egyfajta reggie, de számomra mindig is tangó maradt” – fejtette ki nézeteit a zenész.

 „A folyamat elemzése és az amúgy örömteli zeneszerzés tanulmányozása félelemmel tölt el. Attól félek; ha túl sokáig boncolgatom; már nem leszek rá képes.

„A folyamat elemzése és az amúgy örömteli zeneszerzés tanulmányozása félelemmel tölt el. Attól félek; ha túl sokáig boncolgatom; már nem leszek rá képes.” (Sting)

Mindannyiunknak vannak olyan élénk emlékei, amelyek bizonyos zenékkel együtt örökre bevésődnek, mivel az agyunk a zene révén biztosítja, hogy soha ne felejtsük el ezeket. A különösen fontosnak tartott emlékképekhez bizonyos kibocsátott neurokémiai jelek kötődnek. Mivel a zene elsődlegesen érzelmeket közvetítő közeg, először is érzelmi reakciókat vált ki belőlünk, és az érzelmi memória ezen jelzései az adott zenéhez kötődnek. Különösképp igaz ez a fiatal kamaszoknál, hiszen ekkor még minden olyan fontosnak tűnik. Ilyenkor választják ki azt a zenét is, ami az életstílusuk szerves része.

Az alzheimer-kóros betegeket is tanulmányozó Lola Cuddy professzor azt kutatja, mennyire ép a betegek zenei memóriája. Vera nevű betegét például egy otthonban gondozzák, és nemigen emlékszik férje mindennapi látogatásaira sem. Vera azonban még mindig élénken emlékszik azokra a zenedarabokra, melyek akkoriban voltak népszerűek, amikor ő sebesült katonákat ápolt Szingapúrban. A hölgy olyan pontosan emlékszik arra a zenére, amit először hatvan évvel ezelőtt hallott, hogy amikor a kutató szándékosan melléütött egy hangot, Vera észrevette. „Egyes Alzheimer-kóros idős betegeknél azt találtuk, hogy a zenei memória tesztjein éppoly jól teljesítenek, mint az egészséges kortársaik” – nyilatkozta Cuddy.

Ez az az agyterület, ahol az emlékek, az érzelmek és a zene összefonódnak.

A cikk folytatása: a muzsikus látja a zenét; aktív kapcsolat a két agyfélteke között …

Kapcsolódó cikk:
Miért szép a zene?

Hozzászólások

Újabb meglepetést okozott a Szaturnusz legnagyobb holdja

Újabb meglepetést okozott a Szaturnusz legnagyobb holdja

A Titan nevű hold izgalmas tájai és különleges anyagai miatt régóta foglalkoztatja a szakértőket.

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A mintegy 225 kilométer széles 16 Psyche a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv egyik legnagyobb objektuma.

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

A kisbolygó a jövőben több alkalommal is elhalad a Föld közelében, a kérdés az, hogy ezek mennyire lesznek közeliek.

Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

A NASA által használt mesterséges intelligencia (MI) az első, amely hasonló eredményt ért el.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket