Földtani atlasz turistáknak

Egyedülálló tartalmú könyvet jelentetett meg a hazai geológiai kutatások kulcsfontosságú intézménye, a nagy múltú Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI). Az elsődlegesen a földtudományok iránt érdeklődő laikusoknak illetve turistáknak szánt mű Magyarország felszíni geológiai képződményeinek 200 ezres méretarányú atlaszát, valamint számos földtani kuriózum rövid ismertetését foglalja magában.

„Hazánk geológiai múltja rendkívül változatos és tele van érdekességgel, amely egyes földtani képződmények szépségében, a kőzetek és ásványok valamint az ősmaradványok sokféleségében is megmutatkozik. Erről a változatosságról sajnos honfitársaink nagy része egyáltalán nem tud” – jelentette ki Budai Tamás, a MÁFI geológusa, a könyv egyik szerkesztője. A szakember a National Geographic Online-nak nyilatkozva elmondta, hogy a szakma tapasztalatai szerint ugyanakkor határozott igény van a földtani ismeretek széles körű közkinccsé tételére.

Balatonkenese – magaspart (Fotó: Csillag Gábor)

„Sajnos a tudomány- és oktatáspolitikai döntéshozók a középiskolai oktatásban nem tartják fontosnak a geológiai alapismeretek oktatását, így aztán nálunk simán le lehet érettségizni úgy, hogy a Föld keletkezéséről, a bolygónkat fölépítő anyagokról, valamint a földtani folyamatokat irányító természeti erőkről bármiféle fogalmunk lenne, nem is szólva Magyarország földtörténeti múltjáról vagy a hazánk területén található legjelentősebb kőzetekről illetve ásványkincsekről. Ugyanakkor egy sor aktuális kérdésre, problémára, mint például a víztározók vagy hulladéklerakók potenciális telephely-kiválasztása, a földrengésveszélyes területek kijelölése, az ásványi nyersanyagok kutatása, egyedül a geológia adhatja meg a kompetens választ” – fejtette ki Budai.

Sámsonháza – Vár-hegy (Fotó: Selmeczi Ildikó)

A MÁFI új kiadványának munkálataiban részt vevők bíznak abban, hogy a hazánkban teljesen egyedülállónak számító földtani atlasz sikert fog aratni a nagyközönség körében. A könyvet elsősorban a téma iránt érdeklődő laikusoknak ajánlják, bár a 200 ezres méretarányú térkép, amely a legújabb, 2008-ban befejeződött kutatási eredményekre épül, a szakemberek számára is hasznos lehet.

Budapest – Várbarlang (Fotó: Mizák József)

A kiválóan szerkesztett térképlapokon jól elkülöníthetők az egyes területek felszínén található geológiai képződmények, ámbár nem ez az egyetlen jellegzetessége a könyvnek. A mű attól válik a turisták számára hasznos anyaggá, hogy a térképlapokon számmal fel vannak tüntetve az egyes különleges és turisztikai szempontból is érdeklődésre számítható földtani objektumok, amelyekről a könyvben rövid, fényképes leírás tájékoztat. A mű tartalmazza továbbá a magyarországi föltani tanösvények, a működő gyógyfürdők, a földtani, bányászati kiállítóhelyek illetve a bányászati emlékhelyek katalógusát, amelyek az egyes térképlapokon könnyűszerrel beazonosíthatók.

Megyer-hegy – „tengerszem” (Fotó: Kiss Gábor)

Budai elmondta, hogy a kiadvány megjelentetését a 2008-as Föld éve kapcsán megrendezett események sikerei is ösztönözték. Ezzel kapcsolatban a földtani szakember kiemelte a tavaly áprilisban a Természettudományi Múzeumban megrendezésre kerülő „Földtudományi Forgatag” programját, továbbá az ELTE Ásványtani Tanszékén ma is látható kiállítást, amely a legfontosabb és legérdekesebb magyarországi ásványokat régiók szerinti bontásban mutatja be. Számos ösztönzés érkezett továbbá a nemzeti parkok felől, amelyek a MÁFI korábbi népszerűsítő kiadványait, az egyes vidékek földtanát közérthetően tartalmazó geológiai kirándulásokat tartalmazó kis könyveket sikerrel értékesítették. „A visszajelzések alapján egyértelmű volt, hogy a kötetnek kétnyelvűnek kell lennie” – utalt a könyv angol és magyar nyelvű szövegezésére a szerkesztő.

Szent György-hegy – bazaltorgonák (Fotó: Mesics Gábor)

A mű készítői őszintén bíznak benne, hogy a kötet által sikerül közelebb hozni a geológia csodálatos világát a magyar emberekhez, s hosszabb távon ez talán a tudományos kutatásokat központilag finanszírozó döntéshozók számára is pozitív hatással lesz.

Egerszalók – forrásmészkő (Fotó: Pelikán Pál)