Kína rejtélyes múmiái 2. rész

A cikksorozat első részéből kiderült, hogy a kutatások furcsa eredményei a kontinens ellenkező irányaiba mutatnak. A textíliák, a motívumok, a sámán sapkáját díszítő porceláncsigák, a lószerszámok mind más területre jellemzők.

Tudomány és politika
Kína nyugati részén, a tibeti fennsíkot északról lezáró hegyláncokon túl, a Tien-San déli lejtői között húzódik az óriási Tarim-medence, amelyet nyugat felől a Pamír 7000 méternél is magasabb vonulatai határolnak. A hegyekkel körbezárt medence közepén egy hatalmas, kietlen homoksivatag, a Takla Makán terpeszkedik. Ezen a helyen egy európai emberre hasonlító népcsoport telepedett le több ezer évvel Marco Polo vagy bármilyen más ismert Kína és a nyugati világ között létrejött kapcsolat előtt. Történetüknek azonban titokzatos módon nyoma veszett.

Sokáig úgy tartották, hogy a nyugati világ és az ősi Kína közel 3000 évig külön fejlődött. Nem volt közvetlen kapcsolatuk és jelentős kereskedelem sem folyt le közöttük. 1978-ban azonban egy kínai expedíció Wang Binghua régész vezetésével a helyi vezetők segítségével eljutott a Tarim-medence szívébe. Az ásatások során egy olyan múmiára bukkantak, amely nem hasonlított rájuk. Az arcának nem kínai vonásai voltak. Ezt követően több mumifikált holttest került elő. Feltűnésük szemben állt Kína egyedi és független eredetét hirdető hagyományos identitástudatával.

1929-ben egy koponyát találtak Peking közelében. A leletről azt tartották, hogy egy 300 ezer éves előember maradványa. Sokan úgy vélték, hogy az újkori kínaiak, a Föld más népeitől elkülönülve, ettől a Pekingi ember nevet viselő őstől származnak. Ennek az elméletnek még mindig vannak hívei Kínában. Egyesek számára a lelet által sugallt történet dogmává nőtte ki magát: a kínai történelem megszakítás nélkül visszavezethető az emberiség kezdetéig.

Az európai emberre hasonlító múmiák politikailag érzékeny témát jelentettek és mellőzötten, egy távoli múzeum sötét termében feküdtek.

DNS-kutatás

2007 februárjában Felix Li Jin, a Shanghai Fudan Egyetem munkatársa, Kína egyik vezető népességi genetikusa néhány munkatársával útnak indult a távoli Tarim-medence felé. A kínai hatóságok engedélyt adtak arra, hogy meghatározott számú múmián dolgozzanak. Ám nem éppen irigylésre méltó feladat DNS mintát venni ilyen ősi holttestekből. A szövetek csontszárazak, összezsugorodtak. A DNS rendkívül ellenálló molekula, ám az idő múlásával a bonyolult lánc felbomlik, a kettős spirál elkezd széthullani, és a benne kódolt információ eltűnik.

A csapat végül 12 tarimi múmiából vett mintákat. Felix apró genetikai jellegek, úgynevezett markerek után kutatott a DNS hosszú szálai között. Hibákat keresett a nukleotidbázisok sűrűjében. A mintázat annyira egyedi, mint egy írott szöveg. Az apró eltérések, amelyek nem fordulnak elő gyakran, de ha mégis, akkor tovább öröklődnek és a rokonság fokáról árulkodnak. A közös marker közös ősöket jelent.

„Arra számítottunk, hogy az általunk vizsgált múmiák az európai vonalat vitték tovább” – mondta el Felix. A DNS vizsgálat végül egyértelmű eredményeket adott: egész Eurázsiából vannak rokonsági ágak.

A DNS bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy egy vegyes népről van szó. Jelenleg még csak előzetes adatok állnak rendelkezésre. A további vizsgálatok még folyamatban vannak, de a tarimi múmiák genetikai összetétele egy bonyolult, az egész kontinensre kiterjedő keveredésre utal. Egy olvasztótégely a világ közepén. „Ha anélkül mutatnánk meg valakinek az adatokat, hogy tudná, honnan származnak a minták, akkor valószínűleg egy modern, kozmopolita populációra, talán Manhattan lakosságára tippelne” – érzékeltette a hasonlatot Felix.

A Channel ajánlata: Kína rejtélyes múmiái Lehet, hogy négy nyugat-kínai rejtélyes múmia teljesen átírja az emberiség jelenleg elfogadott őstörténetét? A Tarim-medencében megtalált, fosszilizálódott holttestek korát a szakemberek 2400 és 4000 év közöttire becsülik, ám különlegességük nem ebben, hanem az európai emberét idéző testi jegyeikben, valamint a mellettük talált, Belső-Ázsiában ez idő tájt még nem használatos eszközökben áll. Vajon kik ők? Honnan jöttek? És milyen szerepük lehetett a korabeli kultúra és technológia régióbeli terjesztésében?

A Tarim-medence egykor útvonalak találkozási pontja volt. Ma már mindent elborít a sivatag homokja.

A jelenlegi eredmények alapján úgy tűnik, hogy a Tarim-medence egy népvándorlás útkereszteződése volt. Mindez nemzedékekkel azelőtt, hogy a Selyemút bejáratott útvonala összekötötte volna Keletet és Nyugatot, s a két világ kereskedett, kapcsolatot tartott és hatással volt egymásra.

A cikksorozat első része itt olvasható>>