„Terminátor” szalamandrák

Minden élőlény képes visszanöveszteni teste kisebb-nagyobb részeit, ám a regenerálódási toplistát egyértelműen a szalamandra vezeti. Míg az emberhez hasonló emlősök csupán a bőrük és csontjaik regenerálására képesek, az axolotl (Ambystoma mexicanum) néhány hét alatt teljes lábat növeszt az elvesztett helyett, kijavítja gerincsérülését, sőt még hiányzó agydarabkákat is pótolhat.
Eddig úgy vélték, hogy a még nem specializálódott, egyforma blasztéma sejtek pluripotensek, ezért különféle sejttípussá alakulhatnak. Ám nehezen magyarázható, hogy a felnőtt szövet sejtjei miként programozódnak át, hogyan alakulnak ki a specifikus szövetek, amelyekből a bőr, a csont, az izom és az idegek lesznek.

A kutatásban résztvevő kutatók a Mexikóban őshonos kétéltűt genetikailag módosították: génállományához fluoreszkáló jelzőanyagot termelő gént adtak. Ezáltal azok a sejtek, amelyek tartalmazzák a gént, UV-fényben zöldes fénnyel világítanak, így hollétük az amputációs, átültetős kísérletek után is nyomon követhető.

A kutatást vezető Elly Tanaka drezdai kollégáival megállapította, hogy a blasztéma nem csupa embrionális őssejthez hasonlító sejtből áll, hanem kissé érettebb sejtekből. „Valószínű, hogy az amputációs terület körüli sejtek valóban újraprogramozódáson esnek át, amely lehetővé teszi számukra, hogy a szövetkialakítás embrionális menetrendjébe ismét belépjenek, még akkor is, ha maguk nem térnek vissza a legkorábbi pluripotens állapotba” – olvasható a kutatók megállapítása, amelyet a Nature legújabb számában publikáltak.

A blasztéma minden sejtje azonban nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy csontot, izmot, ideget hozzon létre. Éppen ellenkezőleg, ugyanis a szakemberek kiválasztottnak tűnő, „predesztinált” sejtek kis csoportjait fedezték fel, továbbá azt is kimutatták, hogy az új szövetek egy része, ha nem a teljes egésze közönséges bőrből származik.

A kutatók szerint ez a tulajdonság más állatoknál, sőt akár az embernél is megtalálható. „Mindazonáltal a felnőtt szalamandra szövetei egyedülálló módon hozzák létre ezeket a blasztéma sejteket egy egész végtag amputáció utáni újraépítésére, ami olyan tulajdonság, amellyel más rendszerek nem rendelkeznek” – szögezik le tanulmányukban a szerzők.