Margit, Piroska2021. január 18., hétfő
Tudomány

Ötzi kortársai a Himalájában

2009.07.06.Admin
National Geographic Magyarország

Osztrák geológusok újkőkori településekre utaló bizonyítékokat találtak a Bhutáni Királyság területén. Ezek az emberi megtelepedés eddig ismert legrégebbi nyomai a világ tetején.

Az innsbrucki és a bécsi egyetem természettudósaiból álló kutatócsoport Bhután északi részén, a Magas-Himalája keleti részének magaslati völgyeiben a gleccserek negyedidőszaki előrenyomulásának és visszahúzódásának vizsgálatával összefüggésben mutatta ki az első emberi megtelepedés bizonyítékait. Az üledékelemzéshez és a pollenanalízishez kapcsolódó radiokarbon és lumineszcens kormeghatározás révén megállapították, hogy a Kelet-Himalájában az emberi tevékenység első nyomai már 6700 évvel ezelőtt kimutathatóak voltak, az első állandó települések pedig legkevesebb 4700 évvel ezelőtt, a késői neolitikumban már megjelentek.

A négy–ötezer méter magasságban fekvő zord éghajlatú völgyeket eddig kevés kutató kereste fel. A vidék az északon határos Tibettel együtt a Föld legextrémebb ember által lakott ökoszisztémái közé tartozik, hiszen az éves átlaghőmérséklet alig haladja meg a 0 Celsius fokot. Mindennek ellenére az állandóan lakott földműves települések egészen 4300 méteres tengerszint feletti magasságig felhúzódnak.

A kutatók eredményei arra utalnak, hogy a ma itt élők azoknak a tibeti nomádoknak a leszármazottai lehetnek, akik jakjaikkal déli irányba először szelték keresztül a hatalmas hegyláncot. A magaslati völgyek újkőkori benépesülése egykori klímaváltozásra vezethető vissza. A vándorlásra a jégárak visszahúzódásának periódusaiban, a kiszáradt és hordalékkal feltöltődött gleccservölgyekben nyílt lehetőség. A gleccserek előrenyomulását illetve visszahúzódását nagymértékben befolyásolja a nyári monszun erőssége. Azokban az időszakokban, amikor a monszuntevékenység felerősödik, a területen hó formájában lehulló nagy mennyiségű csapadék a gleccserek kiterjedéséhez vezet, míg a gyengébb monszuntevékenység a jégárak visszahúzódását okozza. A 4500 és 5000 évvel ezelőtti időszakban a jelentősen meggyengülő monszun komoly szárazságot eredményezett a Tibeti-fennsíkon, ami az édesvizek betöményedéséhez vagy akár kiszáradásához vezetett (a legtöbb tó ma is sós vizű Tibetben). Ez az éghajlatváltozás kényszeríthette a tibeti nomádokat arra, hogy birtokba vegyék a tőlük délre eső Himalája magaslati völgyeit, amit az onnan egyidejűleg visszahúzódó gleccserek tettek lehetővé.

 Az ember általi környezetátalakítás már a Himalájában is több ezer éve megkezdődött

Az ember általi környezetátalakítás már a Himalájában is több ezer éve megkezdődött

Az első telepesek a jaktartás mellett az árpatermesztést is meghonosították a Himalája völgyeiben. A pollenanalízis eredményei arra is rámutattak, hogy a vidék arculatát az újonnan érkezettek hamar megváltoztatták. Jakjaik számára legelőre, a főzéshez pedig faanyagra volt szükségük, ezért az idők során az eredeti, rhododendron- és borókabokrok alkotta vegetációt kiirtották, így alakult ki a vidéken ma is jellemző tipikus hegyvidéki legelő. Az ember okozta környezetátalakítás tehát már a neolitikumban megindult a világ tetején is.

Horváth Anikó

Hozzászólások

A mai paradicsomok kevésbé ellenállóak, mint elődjeik

A mai paradicsomok kevésbé ellenállóak, mint elődjeik

A paradicsompalánták különösen érzékenyek a leveleket támadó betegségekre, melyek befolyásolhatják a termést, de akár a növény vesztét is okozhatják.

Hazai ökológusok tanulmánya a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulásáról

Hazai ökológusok tanulmánya a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulásáról

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatói a kocsányos tölgy csemetéinek természetes utánpótlását megakadályozó lisztharmatjárvány-elméletükről írtak tanulmányt.

Jura időszaki cápára bukkantak Németországban

Jura időszaki cápára bukkantak Németországban

A kivételes állapotú maradványokat a híres solnhofeni kőzetek rejtették az elmúlt 150 millió évben.

Kiderült, hogy miért fordul a napraforgó kelet felé

Kiderült, hogy miért fordul a napraforgó kelet felé

Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgó-virágzat miért néz kelet felé.

Elzártsága okozhatta a jégkori óriásfarkas vesztét

Elzártsága okozhatta a jégkori óriásfarkas vesztét

Észak-Amerika jellegzetes jégkori ragadozója, az óriásfarkas, régóta foglalkoztatja a kutatókat.

National Geographic 2021. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket