Megtalálták a világ legrégebbi péniszét

A páncélos őshalak (Placodermi) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó, az óidő végén kihalt osztálya. A devon és karbon időszakban az édesvizek uralkodó csúcsragadozói voltak, de a tengerekben is éltek. Némelyikük hatalmasra megnőtt, több faj elérte az 5–10 méteres hosszúságot is. Az állatcsoport onnan kapta a nevét, hogy a fejüket és a törzs elülső felét bőr eredetű csontokból álló egységes páncél borította. Testük farki része csupasz vagy pikkelyes volt. A fejüket mozgatni tudták. Az ősi formák váza csontos, a későbbieké porcos volt.

A leletet a szakemberek a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature internetes kiadásában publikálták. A Discovery News beszámolója szerint a hal kövületére még 2001-ben bukkantak Ausztrália nyugati részén. A felépítése alapján némiképp a cápákra emlékeztető páncélos őshal hasi részén egy hosszú, csontos képződményt fedeztek fel a tudósok. Ám mint Kate Trinajstic, a perth-i Curtin Egyetem paleontológusa és a tanulmány szerzője rámutat, a képződményt eredetileg nem vették számításba, mint nemzőszervet, mivel „túl hosszúnak” találták. Tüzetesebb vizsgálatnál azonban rájöttek, hogy valójában hím ivarszervről, pénisz-szerű képződményről van szó.

Némelyik fajuk tekintélyes méretűre nőtt

„Meg voltunk lepődve a méretén, valami kisebbre számítottunk” – nyilatkozta a kutató, aki szerint a páncélos őshal hím ivarszerve erektilis funkcióval rendelkezett. „Behatolt a nősténybe, s e képződmény úgy működött, mint egy tölcsér: betöltötte a spermiumokat” – magyarázta Trinajstic.

A szakember szerint a páncélos őshalak hím ivarszervének felfedezése a jövőben lehetővé teszi más állatcsoportok fosszíliáinak esetében a nem meghatározását. „Első hallásra ez alapvető követelménynek tűnik, ám eddig képtelenek voltunk erre” – mondta el a paleontológus.

Az ősi párzószerv maradványainak photoshoppal rekonstruált képe a leletek alapján. A mélyen a nőstény testébe behatoló szerv tölcsérként működve szállította a spermiumokat. (Forrás: P. E. Ahlberg; Uppsalai Egyetem)

John Long, a Victoria Múzeum őslénykutatója szerint a lelet a gerincesek belső megtermékenyítésének egyik legkorábbi példája. „Jelentős felfedezés, hiszen a páncélos őshalak 70 millió éven át uralták a vizeket, de mi semmit sem tudtunk a szaporodásukról” – hangsúlyozta Long, akinek meggyőződése, hogy amennyiben a tudósok megismerik az őshalak anatómiáját, többet megtudhatnak a gerincesek, beleértve az ember evolúciójáról is.

Kapcsolódó cikk:
Megtalálták az élővilág legrégebbi nemzőszervét