Evolúciós szempontból is érdekes a Utahban talált „pocakos” dinoszaurusz

Krétakori „pocakos” dinoszaurusz, egy ún. terizinoszaurusz csaknem teljesen ép csontvázát fedezték fel amerikai paleontológusok Utah állam déli részén, akik a leletről folyó kutatási eredményeiket a brit Királyi Társaság folyóiratában, a Proceedings of the Royal Society B című kiadvány internetes kiadásában publikálták. A Nothronychus graffami maradványai segítenek megfejteni, hogy az ősidőkben miként fejlődtek ki a növényevő és a ragadozó theropoda dinoszauruszok. E lelet fényében feltételezhető, hogy az olyan emblematikus ragadozó, mint például a Jurassic Park című filmből is ismert velociraptor, növényevő felmenőkkel rendelkezett.

A LiveScience tudományos hírportál szerint a Nothronychus graffami mintegy 93 millió évvel ezelőtt élt. Magassága elérhette a négy métert, csőrös szája volt, mellső végtagjai pedig 22 centiméteres, sarló alakú karmokban végződtek. A vaskos hátsó lábakkal rendelkező őshüllő hosszú, tekervényes bélrendszere és néhány más anatómiai jellegzetessége arra enged következtetni, hogy a nehézléptű óriás sokkal inkább növényekkel táplálkozott, mintsem ragadozó életmódot folytatott volna.

„Sok időbe telik, míg az emésztőrendszer teljesen feldolgozza a növényeket. Ezért a vegetáriánus koszton élő dinoszauruszoknak hosszú béltraktusra kellett szert tenniük, hogy kinyerjék a növényekből a létfenntartásukhoz szükséges energiát” – fejtette ki a kutatást irányító Lindsay Zanno, a chicagói Field Múzeum paleontológusa.

A Nothronychus graffami anatómiai jellegzetességei megegyeznek más terizinoszauruszok testi felépítésével, amelyek valamennyien a maniraptora („kezes rablók”) dinoszauruszokhoz tartoztak, amelyek a feltételezések szerint a madarakkal közös ősökkel rendelkeztek. (A két csoport 150 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban vált szét.)

Amíg a legtöbb teropoda („szörnylábú”), azaz a két lábon járó, hüllőmedencéjű dinoszauruszok, mint például a Tyrannosaurus rex, vagy a korábban már említett velociraptor ragadozó volt, a terizinoszaurusz a jelek szerint növényevő volt.

Lindsay Zanno és csapata, hogy pontosabban meghatározhassák a teropodák táplálkozási szokásait, a Nothronychus graffami anatómiai felépítését összehasonlították 75 más teropodaegyed csontvázával. A kutatás arra derített fényt, hogy a növényevő terizinoszauruszok, mint amilyen a Nothronychus graffami volt, a maniraptorák legősibb csoportjához tartoznak. Ez viszont azt jelenti, hogy fejlődésük korai szakaszában – is – a növényevő életmód jellemezte a maniraptorokat.

„Eddig azt gondoltuk, hogy a növényevő teropodák voltak a ritka kivételek, akikről úgy véltük, hogy a húsevőkből fejlődtek ki” – mondta el Lindsay Zanno. A kutatás során azonban ennek a fordítottja derült ki – a vegetáriánus életmód vagy legalábbis a vegyes táplálkozás a maniraptorok csoportjára a kezdetektől jellemző volt.

A kifejlett Nothronychus graffami csontvázának rekonstrukciója a csontmaradványokból. A növényevő terizinoszauruszok jellegzetessége a bordákkal határolt terjedelmes hasüreg; továbbá az erős és vaskos hátsó láb és a hosszú nyak valamint a kicsi fej. (Forrás: Rob Gaston /2008/ – LiveScience)

„A maniraptora-dinoszauruszok több vonala a jelek szerint még ha húsevő is volt, valamennyi növényt mégis fogyasztott. Ezt a képességet a csoport közös ősétől örökölhették. Az olyan ragadozók, mint a velociraptor, a későbbi fejlődésük során tértek át a kizárólagos húsevésre” – magyarázta a kutatócsoport vezetője.

A szakemberek szerint a növényevés képessége előnyt jelentett a maniraptora-dinoszauruszoknak a kizárólagosan húsevő társaikkal szemben. „Az a képességük, hogy a húson kívül más táplálékot is fogyasztottak, sikeres túlélési stratégiájuk része volt” – vélekedett Zanno.

Kapcsolódó cikk:
Evolúciós rejtélyre ad választ az új dinoszauruszlelet?