Nem a tengerekben fejlődtek ki az első többsejtű állatok?

Hárommilliárd éven át az egysejtű létformák, például a legegyszerűbb felépítésű és legősibb szervezetek, a baktériumok, népesítették be a Földet. Az első többsejtű szervezetek a prekambrium végén, körülbelül 600 millió évvel ezelőtt jelentek meg.

A LiveScience tudományos hírportál beszámolója szerint amerikai geológusok a Kína déli részén lévő ősi kőzetrétegben, az úgynevezett Doushantuo formációban rábukkantak az eddig megtalált legrégebbi ismert állati ősmaradványra. E fosszíliák között egyetlenegy felnőtt lényt sem találtak, a kövületek többsége mikroszkopikus embrió volt.

„Az első szokatlan leletünk ebben a régióban egy agyagásvány, a szmektit bőséges előfordulása. Az ilyen korú kőzetekben általában azt tapasztaljuk, hogy a szmektit más agyagásvánnyá alakul át. Dél-Kínában azonban nem észleltük a szmektit eme átalakulását. A kőzetnek viszont olyan specifikus a vegyi összetétele, amelynek kialakulásához különleges vízi feltételek szükségesek. Ilyen feltételek általában a sós, alkalikus tavakban találhatók” – fejtette ki Tom Brostow, a Kaliforniai Műszaki Egyetem munkatársa.

A szakemberek, akik vizsgálataik eredményeit az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legfrissebb számában publikálták, több száz kőzetmintát gyűjtöttek be különböző helyszínekről Dél-Kínában. A vizsgálatok mind azt mutatták, hogy nem tengeri üledékekről van szó.

„Szmektitet csupán néhány helyen találtunk, s nem mindenütt, ahogy ez tengeri üledék esetében elvárható lenne. Mindent egybevetve azt kell mondanunk, hogy a felfedezett lények tavakban éltek” – magyarázta Tom Bristow.

Martin Kennedy, a Kaliforniai Egyetem geológusa szerint a tavak földtörténeti léptékben nagyon rövid ideig maradnak fenn, és nem biztosítanak olyan állandó közeget, mint az óceánok. Ezért különösen meglepő, hogy az első állati létformák a tavakban fejlődtek ki. A szakember hozzátette, hogy azért előfordulhat, hogy a későbbiekben a mostani leleteknél idősebb tengeri üledékekben található állati kövületekre bukkannak. Akárhogyan is történt, az állati létformák megtanultak alkalmazkodni a gyorsan változó tavi környezethez.

„Ez azt is jelenti, hogy evolúciós válaszaik sokkal gyorsabbak voltak, mint eddig feltételeztük, s a legkorábbi állati életformák az elképzeltnél lényegesen sokszínűbbek voltak” – mondta Martin Kennedy.

Amennyiben az első állati szervezetek a tavakban fejlődtek ki, a kutatók szerint ebben a környezetben evolúciójukat a víznek a tengerekkel szembeni dúsabb oxigéntartama segíthette. „Az elméletek szerint az állatok evolúcióját elősegítette, hogy ebben az időben szaporodott fel a légköri oxigén koncentrációja. Lehetséges, hogy elsőként ebből a folyamatból a tavak profitáltak, amelyek lényegesen sekélyebbek, mint az óceánok, így könnyebben szaporodik fel bennük az oxigén” – mutatott rá Kennedy.