Légifelvételekkel rekonstruálták Velence római kori ősét

Az Észak-Adria partján fekvő Altinumról eddig csak történelmi feljegyzések illetve csekély, gyér számú leletet hozó kisebb ásatások adtak számot. Az új rekonstrukció illetve térképezési eljárás során bebizonyosodott, hogy Altinum klasszikus ókori római város volt, városfalakkal és kapukkal, utcák hálózatával, csatornákkal, és a lakóházak mellett olyan nagyobb épületekkel, mint például amfiteátrum, bazilika illetve kikötői létesítmények.

Altinum mintegy 7 kilométerre északra helyezkedett el a mai Velencétől, Jesolo üdülőtelepülés illetve a Marco Polo repülőtér között. Kétezer éve ezen a helyen keresztezte egymást két római kereskedelmi út: az Adria mentén haladó Via Annia, illetve a Via Claudia Augusta, amely a mai Bajorország területére vezetett el.

A város első nyomai 2700 évesek. Virágkorát Kr. e. 50 illetve Kr. u. 50 között élte; ekkor létesültek monumentális építményei is – amelyeket később, a középkorban elhordtak építőanyagnak, vagy elmosta őket a víz. „A város fénykorában közvetlenül határos volt a velencei lagúnával, a levegőben kellemes, sós illat terjengett” – mondta el Paolo Mozzi, a padovai egyetem geomorfológusa, a rekonstrukciós vizsgálatok eredményeit bemutató, a Science című magazin online kiadásában publikált tanulmány egyik szerzője. A szakember szerint a római utak találkozási pontja virágzó tengeri kereskedelmet eredményezett, s az altinumi kikötő forgalma igen nagy lehetett. A felfedezés egy olyan fejlett közösség képét tárja elénk, aki jól alkalmazkodott a lagúna viszonyaihoz, és jól viselte a forró és gyakran fülledt nyarakat és a ködös teleket, illetve jól kihasználta a lagúna által nyújtott védelmet is – mindez jóval a velencei idők előtt.

Látható tartományban készült légifotó

A kutatók a város alaprajzát és a hajdani épületek körvonalait speciális képi megjelenítő technikákkal szerkesztették meg. A területet ma szója- és kukoricaföldek borítják, az egykori antik településnek semmilyen látható nyoma nincsen. „Az azonban, ami ma szántóföldnek látszik, az egész város titkát árulta el” – jelentette ki Andrea Ninfo, a padovai egyetem régésze, a tanulmány vezető szerzője. A város alaprajzának megjelenítéséhez a kutatók a 2007-es aszályos esztendőt kihasználva légifelvételeket készítettek a területről a látható illetve a közeli infravörös tartományban. A kutatók a közeli infrában készült felvételeket a látható fényben készült képek fölé helyezték. Ez lehetővé tette, hogy meghatározzák az épületek helyeit. A haszonnövények ugyanis más-más érési stádiumban voltak aszerint, hogy volt-e valaha alattuk kő, azaz valamilyen falmaradvány vagy más építmény vagy pedig az egykori, ma üledékekkel kitöltött csatornák fölött nőttek. A kőépületek fölött lévő szántónövények ugyanis kevesebb vízhez jutnak, mint a csatornák fölött lévők, éppen ezért színárnyalatukban is eltérnek tőlük. A világosabb növények többek közt egy bazilika, egy amfiteátrum, egy fórum és talán templomok körvonalait fedték fel.

A digitális képalkotás megmutatta továbbá, hogy Altinum 2–3 méterrel helyezkedett el az akkori tengerszint felett, és volt egy csatornája – itt érettebbek voltak a növények –, amely átszelte a várost, és összekötötte a mai Velencei lagúnával.

Rekonstrukció a látható és közeli infravörös tartományban készült légifelvételek egymásra helyezése alapján

A város hanyatlása akkor kezdődött, amikor Attila, a hun fejedelem 452-ben leigázta. Altinum teljes elnéptelenedése az 5–7. században zajlott le, amikor a barbár inváziók elől menekülő lakosok végleg hátrahagyták a várost. Sok jel mutat arra, hogy a lagúna környezetéhez szokott lakosság a közvetlenül a parton, ugyanakkor még a szárazföldön lévő Altinumból közvetlenül a lagúna közepére, a szárazföldről levált szigetekre települt át, ahol nagyobb biztonságban volt a hajózáshoz és egyáltalán a lagúna környezetéhez nem szokott támadók elől. Nem sokkal Altinum elnéptelenedése után a lagúna közepén lévő, a nyílt tengertől a külső szigetek által védett szigeteken fölépült Velence. Mivel az új várost zömmel a korábbi településről elmenekült lakosok és leszármazottaik hozták létre, a tudósok Altinumot a mai Velence közvetlen ősének tekintik.