Miért nem élnek ma óriás rovarok?
250 millió éve nem voltak ritkák a 70 centiméteres szitakötők és az emberi lábnál hosszabb ezerlábúak. A tudósok régóta törik a fejüket, miért nem léteznek ma ekkora szárazföldi ízeltlábúak.
Egy kutatás kimutatta, hogy a rovarok növekedésének legfőbb akadálya a légzőrendszerükben gyökerezik. A paleozoikumban azért tudták ezt az akadályt legyőzni, mert jóval magasabb volt a légkör oxigéntartalma.
A rovarok nem testfolyadék útján, hanem közvetlenül, vakon végződő légcsöveken (tracheákon) át juttatják el az oxigént a szöveteikhez. A nagyobb rovaroknál kevésbé hatékony az oxigénszállításnak ez a módja, de senki sem tudja pontosan, miért.
Alex Kaiser az amerikai Midwestern Egyetemről és munkatársai az Argonne Nemzeti Laboratóriumból, valamint az Arizona Állami Egyetemről „behatoltak” a rovarok belsejébe. Négy, tömegükben nagyságrendekkel eltérő, ma élő bogárfajt vizsgáltak röntgensugarakkal. Ez lehetővé tette a kutatócsoport számára, hogy meghatározzák a bogarak légcsöveinek pontos méretét.
Kaiserék azt tapasztalták, hogy a nagyobb bogárfajokban arányosan nézve nagyobb részt foglalnak el a légvezetékek, mint a kisebbekben. Ráadásul kiderült, hogy a testből a lábakba vezető légcsövek jelentik a szűk keresztmetszetet, azaz ezek mérete határozza meg mekkora testet képes oxigénnel ellátni a rovar. A csoport megvizsgálta a testből a fejbe vezető légcsöveket is, de ott még találtak tartalékot a növekedéshez.
A biológusok arra is felhasználták az eredményeket, hogy megjósolják azoknak a bogaraknak a legnagyobb méretét, amelyek jelenleg élhetnek. Ha a fejbe vezető légcsövek méretét vették korlátozó tényezőnek, akkor elképesztően nagy, harminc centiméteres bogarat kaptak. Amikor azonban a lábbal kapcsolatos adatokkal számoltak, akkor az eredmény megfelelt a ma élő legnagyobb bogár méreteinek, a 16 centiméter hosszúságú amazóniai óriáscincérének (Titanus giganteus).
A legnagyobb ma élő ízeltlábőúak is jóval kisebbek a paleozoikumban élt rokonaiknál.
„Ez a tanulmány az első lépés annak kiderítéséhez, mi határozza meg a rovarok testméretét” – jelentette ki Socha. – „A vizsgált bogaraknál a láb számított, de hogy mi a helyzet a fennmaradó több százezer bogárfaj és a milliónyi egyéb rovarfaj esetében, még mindig nyitott kérdés.”
Kapcsolódó cikk:
Két és félméteres skorpióra bukkantak
Magyar kutatók fedeztek fel új geometriai alakzatokat
Az újonnan leírt formaosztály a természetben számos helyen megtalálható.
Állatok milliói szenvednek laboratóriumokban
Az állatkísérletek társadalmi megítélése továbbra is zavaros.
Új növényfajtákra lesz szükség a klímaváltozás miatt
A Magyar Növénynemesítők Egyesületének 2024-es évi vándorgyűlését és a Kováts Zoltán 100 címmel indított konferenciát 2024. szeptember 6-án rendezték meg a Ceglédi járásban található Csemő községben.
A Nemzetközi Csillagászati Unió tiszteletbeli tagjává választották Sárneczky Krisztiánt
A kutató több évtizedes munkájának köszönheti az elismerést.
Így szaltóznak a világ legcukibb akrobatái
A gömböcugrókáknak nemcsak a nevük, de küllemük is igen cuki, az egyetlen gond velük, hogy rendkívül aprók, így nehéz őket megfigyelni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
