Szőrös testű, sajátságos szárnyszerkezetű repülő ősgyíkok
Teljesen egyedi tulajdonságokat fedeztek föl brazil kutatók egy Kínából előkerült szárnyas ősgyík, egy pteroszaurusz szinte teljes épségben fönnmaradt fosszíliájának vizsgálata során.
A Discovery News beszámolója szerint a vizsgált állat egy Jeholopterus ninchengensis 130-140 millió évvel ezelőtt – a jura időszak végén vagy a kréta elején – élt felnőtt példánya volt. Az ősmaradvány vizsgálata alapján arra lehet következtetni, hogy a pteroszauruszok melegvérűek voltak, rovarokkal táplálkoztak, és feltehetőleg fákon éltek. A megőrződött lágyszövetek vizsgálata során a szakemberek kiderítették, hogy a szárnyas gyík testét szőrzet borította, szárnyainak pedig egész sajátságos szerkezete volt.
A Jeholopterus ninchengensis kiterjesztett szárnyszélessége elérte az 1 métert. A szárnyas gyík összetett szárnymembránrendszer segítségével emelkedett a levegőbe. E membránok a gyíkok teste és a rendkívüli módon meghosszabbodott „ujjaik” mindegyike között feszültek. A membránok három rétegből álltak, az őket alkotó strukturális szálak minden rétegben más és más irányban haladtak, valóságos hálót alkotva.
„Úgy véljük, hogy ez a pteroszaurusz a levegőbe emelkedve képes volt állítani a szárnymembránjait, ezzel is növelve a repülési kapacitást. A membránokat alkotó szálak pedig biztosították a szárnyak szilárdságát” – fejtette ki Alexander Kellner, a Rio de Janeirói Nemzeti Múzeum paleontológusa, a lelettel kapcsolatos kutatási eredményeket bemutató, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia
folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legutóbbi számában publikált tanulmány vezető szerzője.
A világ egyik vezető pteroszaurusz-szakértőjének számító Fabio Dalla Vecchia olasz paleontológus szerint a legmeglepőbb felfedezés, amelyet a Jeholopterus ninchengensisszel kapcsolatban tettek, hogy szárnymembránja három rétegből áll, s benne a szálak hálós szerkezetet formálnak. „Ilyesmit nem tapasztaltunk más szárnyas gyíkok esetében. Ez viszont azt jelenti, hogy nem az összes pteroszaurusz rendelkezett azonos szárnyszerkezettel” – hangsúlyozta Fabio Dalla Vecchia.
A tanulmány beszámol a Jeholopterus ninchengensis testét és részben a szárnymembránokat borító „szőrzetről” is, amely szerkezetét tekintve lényegesen különbözik az emlősök kültakarójától. „Ez a pteroszaurusz bizonyos lágy részek, illetve a szárny, a szőrzet és a karmok tekintetében is teljes mértékben különbözik bármilyen ma élő szervezettől” – jelentette ki Kellner. Az ősgyík hosszú karmai arra engednek következtetni, hogy ügyesen kapaszkodott, ezért valószínűleg a fákon élhetett.
Kapcsolódó cikk:
Miniatűr repülő őshüllőt fedeztek fel
Láthatunk még valaha a gyapjas mamutokat?
Egyre több helyen találkozhatunk olyan hírekkel, melyek kihalt fajok feltámasztásával kapcsolatos kérdéseket feszegetnek. Ez alkalommal nyerjünk egy kis bepillantást ebbe az érdekes, ám kihívásokkal teli témába.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
145 millió éves nyomokat őriz ez a tengerpart
A portugáliai Salema partjánál dinoszauruszok lábnyomait őrzik a sziklák.
A fájdalom nyelve világszerte azonos
Ha belerúgunk egy bútor lábába vagy elvágjuk az ujjunkat, anyanyelvtől függetlenül igen hasonlóan kiáltunk fel.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
