Ervin, Klétusz2025. április 26., szombat
Tudomány

Magyarok is vizsgálják az Univerzum születésének visszhangját

2009.08.28.Admin
National Geographic Magyarország

Hogyan nézhetett ki a Világegyetem a születését követő legkorábbi időpillanatokban? Az ELTE-n alapított Eötvös Gravity Research Group (EGRG) tagjai olyan különleges, a gravitációs hullámok kimutatásánál is használt mérőberendezést (infrahang-mikrofont) építenek, amelyek elősegítik az Univerzum korai szakaszából, az Ősrobbanásból származó jelek érzékelését.

A fönti kérdés megválaszolásához egy lépéssel közelebb visz az egyik legtekintélyesebb tudományos szakfolyóirat, a Nature augusztus 20-i számában megjelent cikk (Felső korlát a kozmológiai eredetű gravitációshullám háttérsugárzás amplitúdójára), amelynek társszerzői magyar kutatók.

Gravitációs hullámok kimutatása
Hasonlóan a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzáshoz, az Ősrobbanás feltételezhetően gravitációs hullámok háttersugárzását is létrehozta, olyan hullámokét, amelyek a téridő finom torzulásaiként ma is kitöltik a világűrt, és információt hordoznak az Univerzum Ősrobbanást követő legkorábbi állapotáról. Ezeket a hullámokat vélhetően egy „véletlenszerű” eloszlású háttérként figyelhetnénk meg, olyan összképként, mint amilyennek egy víztükör sokféle irányból és különböző méretű hullámforrásaiból eredő fodrozódásait látjuk.

Einstein relativitáselmélete 1916-ban megjósolta a gravitációs hullámok létét. Az általános relativitáselméletnek azóta számos kísérleti bizonyítéka született: a „hőskorban” pl. a Merkúr bolygó pályájának részletes elemzése és megértése, a Nap mellett elhajló csillagfény, vagy az Eötvös-féle kísérletek igazolták az elmélet helyességét. Később Pound és Rebka kimutatta a gravitációs vöröseltolódást és Schmidt felfedezte a kvazárokat. A gravitációs hullámokat azonban közvetlenül még nem sikerült kimutatni. Annak ellenére sem, hogy közvetett kimutatásukért Hulse és Taylor 1993-ban Nobel díjat kaptak, mondható tehát, hogy a tudományos közvélemény elfogadottnak tekinti létezésüket. A bizonyítékok kereséséről persze nem mond le a tudomány, éppen e téren jelentős a magyar kutatók részvétele a nemzetközi asztrofizikai kutatások egyik legintenzívebben művelt ágában, a gravitációs hullámok kimutatását célzó eszközök kifejlesztésében.

A LIGO
Az amerikai támogatással, mintegy félmilliárd dolláros költségvetéssel épült Lézer Interferométeres Gravitációs Hullámokat vizsgáló Obszervatórium (LIGO) megfigyelései új korlátot szabnak az Ősrobbanásból megmaradt gravitációs hullámok erősségére, és ezzel az Univerzum keletkezésének elméletére is megkötést adnak.

A Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory (LIGO) elsősorban az USA kormányának az MIT és a CalTech egyetemeknek juttatott támogatásból épült. A detektorok üzemeltetését és az adatok kiértékelését a LIGO Scientific Collaboration (LSC) végzi, amelynek több tucat kutatócsoport, mintegy 700 kutató a tagja, közöttük magyar kutatók is.

2002 óta a LIGO és a GEO detektorok aktív keresést folytatnak a gravitációs hullámok után; a keresésbe 2007-ben a Virgo interferométer is becsatlakozott. A 2005-től 2007-ig tartó két éves mérési időszak adatainak elemzése minden eddiginél pontosabb korlátot szab arra a gravitációs háttérsugárzásra, amely az Ősrobbanás maradványaként feltételezhetően ma is megfigyelhető az Univerzumban. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy szigorúbb megkötéseket tegyenek azokra az elméleti feltételezésekre, hogy hogyan is nézhetett ki Világegyetemünk a születését követő legkorábbi időpillanatokban.

A véletlenszerű gravitációshullám-háttér mértékére eddig a legerősebb korlátot (méghozzá a legalacsonyabb frekvenciákon) a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás méréséből tudtak adni. A LIGO új mérése közvetlenül a gravitációshullám-hátteret tanulmányozza, az eddig elérhetőnél magasabb frekvenciákon is.

 A hanfordi LIGO interferométer

A hanfordi LIGO interferométer

Az eredményekhez felhasznált analízis a LIGO detektor interferométereinek ezidáig összegyűlt adatait dolgozta fel. Az interferométerek közül egy 2 km és egy 4 km karhosszúságú működik az Egyesült Államok Washington államában, Hanfordban, valamint egy szintén 4 km karhosszúságú a Louisiana állambeli Livingstonban. Ezekben az L-alakú interferométerekben egy-egy lézersugarat osztanak két nyalábra, amelyek azután oda-vissza verődnek a berendezések több kilométer hosszúságú karjaiban. Az újraegyesített két nyalábot az interferométerek karjai közötti hosszkülönbség mérésére használják fel.

Az általános relativitáselmélet alapján az interferométer egyik karja kis mértékben megnyúlik, míg a másik kissé összehúzódik, ahogy a berendezésen egy gravitációs hullám halad át. Az interferométert úgy építették, hogy az képes mindössze egy atommag átmérőjének ezred részének megfelelő távolságot is kimérni a karok egymáshoz képesti hosszváltozásában. Ennek a különleges érzékenységnek köszönhetően ezek a berendezések képesek ma próba alá vetni a korai Univerzum fejlődésének több modelljét, amelyek gravitációs háttérsugárzás létrejöttét jósolják.

 A livingstoni LIGO interferométer

A livingstoni LIGO interferométer

„Mivel ezidáig nem figyeltünk meg gravitációshullám-hátteret, immár kizárhatjuk azokat a létező korai Univerzum modelleket, amelyek viszonylag erős háttérsugárzást jeleznek előre.” – fogalmazott Vuk Mandic, a Minnesota-i Egyetem professzora. „Mostanra valamivel többet tudunk azokról a paraméterekről, amelyek az Univerzum fejlődését jellemzik mindössze egy perccel a Nagy Bumm után.” – tette hozzá.

A 2014-ben startoló Advenced LIGO segítségével, amely a mostani LIGO obszervatórium 10-szer érzékenyebbre fejlesztett változata, a tudósoknak lehetősége nyílik a jelenleginél 10-szer távolabbi forrásokból is megfigyelni az olyan kataklizmikus eseményeket, mint amilyen a fekete lyukak vagy neutroncsillagok ütközései.

 A hanfordi LIGO kontrolszoba

A hanfordi LIGO kontrolszoba

„Az Advanced LIGO előtt további lehetőségek állnak, hogy a korai Univerzum modelljeit, a kozmikus húrok elméleteit, vagy a gravitációs háttérsugárzás más modelljeit próba alá vesse. A mostani eredményünket csupán első lépésnek tekinthetjük azon az úton, amely még előttünk áll.” – fogalmazott a professzor.

„Az Advanced LIGO óriási előrelépése a mostani berendezéseinkhez képest, hogy megnövelt érzékenységével az Univerzum 1000-szer nagyobb térfogatából lesz képes megfigyelni a galaxisunkon kívülről érkező gravitációs hullámok forrásait. Ez azt jelenti, hogy a Nagy Bumm gravitációs hullámait is nagyságrendekkel nagyobb érzékenységgel leszünk képesek kimérni.” – nyilatkozta a LIGO intézeti igazgatója, Jay Marx, a California Institute of Technology egyetem munkatársa.

„A gravitációs hullámok jelentik az egyetlen eszközt arra, hogy közvetlenül vizsgálhassuk az Univerzum születésének pillanatát, és e tekintetben a gravitációs hullámok teljes mértékben egyedülállóak. Egyszerűen nem áll rendelkezésre semmilyen más mód az asztrofizikában, amivel erről információ a birtokunkba kerülhet. Ez teszi részben a mostani eredményt, a gravitációshullám-fizikát pedig általában véve, annyira érdekessé.” – fogalmazott David Reitze, a Floridai Egyetem fizikaprofesszora, a LIGO nemzetközi együttműködés szóvivője.

Az Advanced LIGO olyan fejlett technológiákat foglal majd magába, amelyeket maga a LIGO együttműködés tervezett és valósított meg. Ezt a projektet szintén az NSF támogatja, az STFC és a német Max Planck Society további anyagi hozzájárulásával.

 A hannoveri GEO-obszervatórium

A hannoveri GEO-obszervatórium

Magyarok a LIGO csapatban
Az LSC tagjaként működik az ELTE-n alapított Eötvös Gravity Research Group (EGRG) is. A kutatócsoportot az NKTH támogatja. Munkájuk egyik legérdekesebb része, hogy olyan mérőberendezést (infrahang-mikrofon) építenek, amely alkalmas lehet az eddig még soha nem érzékelt gravitációs hullámok közvetlen kimutatásában. Az ELTE asztrofizikai kutatócsoportja által fejlesztett különleges érzékenységű mikrofon prototípusát már ki is próbálták a hannoveri GEO obszervatóriumban, és jelenleg a sorozatgyártást készítik elő az ELTE-n. A berendezés része lesz a 2014-ben induló nagyszabású megfigye-lőprogramnak, az Advanced LIGO-nak.

A kutatók emellett részt vesznek a mérésekben és az adatok feldolgozásában is. A csoport három tagja, Frei Zsolt egyetemi docens, Raffai Péter doktorandusz hallgató és Szokoly Gyula tudományos munkatárs társszerzői az egyébként sokszerzős, a kollaboráció által jegyzett, a Nature-ben most megjelent cikknek.

A cikk rámutat arra, hogy az a tény, hogy a LIGO jelenlegi érzékenysége mellett még nem találta nyomát az Univerzum korai szakaszából, az Ősrobbanásból származó gravitációs hullámoknak, jelentősen behatárolja és pontosítja az Univerzum fejlődéséről alkotott modelljeinket.

 Frei Zsolt a hannoveri GEO detektornál nyilatkozik az MTV <i>Delta</i> című műsorának” /></p><p class= Frei Zsolt a hannoveri GEO detektornál nyilatkozik az MTV Delta című műsorának

A csoport lényeges hozzájárulását elismerve a LIGO és a Virgo együttműködés ezévi közös európai nagy konferenciájának, 2009. szeptember 19. és 24. között az ELTE lesz a színhelye.

Frei és csoportja nemcsak a mérési eredmények kiértékelésével, de a gravitációs hullámok asztrofizikai alkalmazhatóságával is behatóan foglalkozik. Véletlen időbeli egybeesés, hogy ugyancsak augusztus 20-án jelent meg az amerikai Astrophysical Journal-ban a Lippai Zoltán, Frei Zsolt és Haiman Zoltán által írott, a távoli kvazárok fényességével foglalkozó cikk, amelynek konklúziója, hogy a kvazárok fizikájának pontos megértéséhez nem elegendőek az optikai megfigyelések, de az ütközéseikből származó gravitációs hullámok közvetlen megfigyelésére is szükség lenne.

Hozzászólások

Milyen is valójában a kapcsolatunk a kutyákkal?

Milyen is valójában a kapcsolatunk a kutyákkal?

Magyar kutatók tárták fel, hogy hol helyezkedik el az ember kedvenc barátja társadalmi hálónkban.

Újabb gyenyiszovai leletet azonosítottak

Újabb gyenyiszovai leletet azonosítottak

Az emberfaj csontmaradványát Tajvan szigetén találták meg, ez az eddigi legdélebbi lelet ezen rokonunktól.

Kullancsok: a lakosság segítségét kérik a kutatók

Kullancsok: a lakosság segítségét kérik a kutatók

Már okostelefonos alkalmazás is segíti az adatgyűjtést.

Ezek a változások okozhatják a halálközeli élményt

Ezek a változások okozhatják a halálközeli élményt

Valószínűleg senkit sem hagy hidegen, hogy mi is történik a halál során, és ehhez a legkönnyebben megismerhető magyarázattal a halálközeli élmények szolgálnak.

A sós vizet is bírta minden idők egyik legnagyobb krokodilja

A sós vizet is bírta minden idők egyik legnagyobb krokodilja

Egy friss kutatás tárta fel, miként is válhatott a késő kréta időszak észak-amerikai vizeinek csúcsragadozójává a dinókra vadászó krokodilgigász, a Deinosuchus.

National Geographic 2025. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlapNational Geographic 2025. februári címlapNational Geographic 2025. márciusi címlapNational Geographic 2025. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket