Trükkösen álcázta magát a hosszúnyakú őshüllő

230 millió évvel ezelőtt bizarr hüllők népesítették be az őskontinens, a Pangea partjához közeli sekély tengerrészeket. A Dinocephalosaurus névre keresztelt állat nyaka kétszer olyan hosszúra nőtt, mint teste. Roppant ravasz vadász volt: a sekély, zavaros vizekben halászva csak kis méretű fejét dugta ki a felszínre, észrevétlenül lopózott zsákmánya közelébe, és óriási torkával beszippantotta azt.

A triász időszaki hüllő elképesztő hosszúságú nyakára a dél-kínai Xinminben talált leletek alapján derült fény. Korábban ezt az állatot csak koponyamaradványok alapján ismerték.

A hosszúnyakú tengeri őshüllőkről a kutatók eddig azt tartották, hogy kígyószerű, rugalmas nyakuk lehetett, a mostani felfedezés, azonban cáfolja ezt a teóriát. A hosszúnyakú állatról a Science magazin legfrissebb száma számol be.

Csaknem négyszer több nyaki csigolyája volt, mint a zsiráfnak
A Dinocephalosaurus orientalis a Földön 250 millió évvel megjelent Protosauria csoportba tartozik, amelyek a dinoszauruszokkal is rokonságban álltak. A mostani lelet az eddigi leghosszabb nyakú képviselője a csoportnak.

Korábban találtak már olyan Protosauria-fajt, amely 12 megnyúlt nyaki csigolyával rendelkezett, a Dinocephalosaurus azonban 25-tel dicsekedhetett. Összehasonlításképpen a zsiráfnak, mint a többi mai emlősnek (még az apró egérnek is), 7 nyaki csigolyája van.

A Dinocephalosaurus sekély tengerekben élt, lábai úszóvá alakultak, így szinte repült a vízben. A csigolyák miatt a nyaka csak korlátozottan lehetett rugalmas, nem tudott úgy tekeredni, nyújtózkodni, mint a kígyó.

Különleges vadászstratégia
Mivel nem gumiszerűen hajlékony volt a nyaka, az állatnak egyedi vadászstratégiát kellett kidolgoznia: a kutatók szerint a hüllő, mielőtt zsákmánya észlelte volna, hosszú nyaka és rugalmasan táguló torka segítségével a vízzel együtt beszippantotta áldozatát, még mielőtt az érzékelte volna a mozgását.

A kutatók szerint a hosszú nyak elrejtésében segíthetett a zavaros sekély víz. Az állat kis feje miatt a potenciális zsákmányállatok – többnyire halak – csak egy hozzájuk hasonló méretű állatot érzékeltek. Mire észlelték, hogy egy jóval tekintélyesebb állattal állnak szemben, már be is szippantották őket.

A Dinocephalosaurus után 30 millió évvel élt Plesiosauria-fajok szintén hosszúnyakú, kicsiny fejű, zömök testű állatok voltak, sok apró, hegyes foggal. Mivel ezeknek az állatoknak a nyaka már jóval rugalmasabb volt, mint a Dinocephalosaurus-nak, valószínűleg másféle vadászstratégiákat is kifejlesztettek.