Világrekorder masztodonagyar
A Görögország északi részén fekvő Milia falucskánál építési munkálatok közben került elő a valaha fellelt legnagyobb ormányos-agyar: súlya 400 kilogramm, hossza pedig 5 méter.
„Olyan őslénytani leletről van szó, amely sokat elárul bolygónk múltjáról, és segíthet elfogadnunk, hogy egy napon minden faj, még az ember is, kipusztul” – jelentette ki Dick Mol holland paleontológus a rekord hivatalos elismerése alkalmából rendezett ceremónián. „Ez Görögország nemzetközi elismerésének napja, egyben a paleontológia történelmi napja” – tette hozzá Evangelia Coukala, a Szaloniki Egyetem földtani szakembere, a területen immár húsz éve folyó ásatások vezetője.
Az agyarpár egy 3 millió évvel ezelőtt – az ún. pliocén korban – élt 6 tonnás, 3 és fél méter magas és 30 éves korú nőstény masztodonhoz (Mammut borsoni) tartozott. Ez a valaha élt legnagyobb masztodonfaj, amely 2, 5–3 millió éve pusztult ki Európában és Ázsiában, Észak-Amerikában viszont csak 10 ezer éve. A kipusztulás oka nem ismert. Coukala tájékoztatása szerint az állat szubtrópusi-trópusi klímájú szavannán élt, egy hajdani nagy folyó partján. Az állat a neve ellenére nem a mamutok családjába, hanem a masztodonok közé tartozik.
Miliában, a múzeumként szolgáló kis épületben tíz, a történelem előtti időkből származó és a környéken talált fosszilis nagytestű gerinces állatmaradvány van kiállítva, amelyek közül kiemelkedik egy 200 ezer esztendős őselefánt (Elephas antiquus) csontváza, továbbá rinocéroszok, lovak, macskafélék, szarvasok és más prehisztorikus fajok maradványai. A megalakulása óta mintegy 11 ezer látogató kereste fel a múzeumot.
„Minden, magára valamit is adó masztodontanulmányozó paleontológusnak el kell jönnie ide, hogy megnézze a miliai masztodonokat” – szögezte le Coukala. „40 éve veszek részt ásatásokon Szibériában, Ausztráliában, Amerikában, és először mégsem akartam elhinni, hogy ilyen komoly felfedezésről van szó” – mondta Dick Mol.
A masztodoncsontokat véletlenül találták meg 2006 telén egy építkezés előzetes földmunkálatain dolgozó munkások. Milia és a környék lakosai a ’80-as évek óta folyamatosan találnak itt fosszilis maradványokat, 1996-ban például egy 4, 35 méter hosszú mamutagyarra bukkantak.
„Azok a csontok, amiket találtam, nem emberek és nem is ma élő állatok csontjai voltak, és a feleségem veszekedett is velem, hogy minek viszem haza ezeket a csontokat. Jobban tenném inkább, ha kidobnám őket. De én nem engedtem” – mesélte egy helybéli pásztor, aki az elsők között talált csontmaradványokat.
Kapcsolódó cikkek:
Elbutíthat minket a mesterséges intelligencia?
A Z generáció válaszúthoz érkezett: el kell döntenie, miként használja majd a mesterséges intelligenciát.
Rabul ejtik az embert az ég varázslatos vándorai
Majzik Lionel évek óta készít lélegzetelállító felvételeket az üstökösök különleges világáról. A magyar asztrofotós a National Geographic magazin online kiadásának beszélt kedvenc fotóiról.
Különleges villanásokat vizsgált az űrből Kapu Tibor
Kapu Tibor kedden tért vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), ahol többek között új nyomkövetési módszert vizsgált, egy új matematikai felfedezés látványos demonstrációját mutatta be, valamint a Föld éjszakai féltekén zajló zivatarokról is készített fotókat.
Különleges magyar felfedezés járta meg a világűrt Kapu Tiborral
Domokos Gábort, a BME kutatóját kérdeztük Gömböcről, csillagközi látogatóról és Kapu Tibor kísérletéről.
Világít az agyunk, de a kutatók sem tudják, miért
Először sikerült az agy által kibocsátott gyenge fénylést különleges detektorokkal észlelni, ám az nem világos, hogy minek is köszönhető e fény.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
