Interaktív flash-bemutató a szupervulkánról – Yellowstone

A yellowstone-i kaldera alatti „forró folt” kitörések tucatjait idézte elő mintegy 18 millió éves múltja folyamán. Mivel a tüzes góc a föld méhében gyökerezik, és a fölötte elhelyezkedő kéreglemez délnyugat felé mozog, a korábbi kitörések kalderái gigantikus gyöngysorként sorakoznak Idaho állam déli részétől egészen Oregonig és Nevadáig, az egykor volt erupciókat követő lávafolyások pedig szinte holdbéli tájjá formálták a Snake folyó síkságát.

Ha elindítja az animációt, a fehér keretes részekre kattintva választhat, hogy a csúszkák segítségével merre utazik: le a mélybe, vagy vissza az időben.
Klikk ide>>

Az utolsó három kitörés már a mai Yellowstone park területén következett be. A legutóbbi (mintegy 640 ezer esztendeje) ezerszer erősebb lehetett a Mount St. Helens 57 ember halálát okozó 1980-as erupciójánál. Csakhogy a rideg számok nem érzékeltetik kellően a szupervulkán erejét. Nos, a tudósok számításai szerint e yellowstone-i kitörés során 30 kilométer magas hamuoszlop lövellt az ég felé, vulkáni törmelékekkel terítve be Észak-Amerika nyugati vidékeit, egészen a Mexikóiöbölig. Vulkáni hamuból, kőzetekből és gázokból álló piroklaszt-áradatok 800 fokra hevült, sűrű és végzetes, égig érő szürke fellegei söpörtek végig a tájon. Egész völgyeket töltött fel – olykor száz méter vastagon – a tűzforró, súlyos anyag, szilárd burokkal födve be az egykor zöldellő tájat.