Blanka, Bianka, Mór2020. október 25., vasárnap
Tudomány

Mindennapi tudomány: A szexuális vonzerő 3. rész

2009.09.25.Admin
National Geographic Magyarország

A romantikus szerelem nem holmi képzeletszülte fogalom, hanem tudományos módon mérhető jelenség; a természet vegykonyhájának biológiai terméke.

A testi vágyat a tesztoszteron kelti. A tesztoszteron a férfiaknál a herékben, a nőknél a petefészkekben termelődik, majd a vérárammal az agyba jut, ahol szexuális vágyat gerjeszt. De a szerelem valami más. A romantikus szerelem, ami olyan szélsőséges önkívületi állapot, hogy figyelmeztetni kellene a mellékhatásaira. Úgy tartják, hogy amikor valaki szerelmes lesz, felragyog a tekintete, és az agya egyes területeivel is ugyanez történik.

Néhány kutató azon igyekszik, hogy feltérképezze azt a neuro-kémiai tűzijátékot, amely akkor robban be, amikor testi ösztöneink szenvedélyes szerelembe csapnak át.

Art Aron szociálpszichológus és Helen Fisher antropológus együtt irányítják azt a különleges kísérletet, amelynek az a célja, hogy leleplezze a szerelem biokémiai hátterét. Elemzik azokat a funkcionális MR adatokat, melyek a saját bevallásuk szerint fülig szerelmes diákok agyi keringésviszonyait ábrázolják. Felfedezik, hogy a jelek szerint a nucleus caudatusnak nevezett agyterület aktiválódik a szerelmes embereknél. Ez a mag az agy bonyolult jutalmazási rendszerének eleme. Amikor valaki a kedvesére tekint, aki hevesen viszonozza a szenvedélyét, olyan agyi választ észlelünk, amely leginkább a kokain hatásához hasonlít. Az érintett agyterület nagy számban tartalmaz dopamin-receptorokat. A dopamin a szervezet egyik legfontosabb „boldogsághormonja”. Az emelkedett dopaminszint magyarázza, hogy a fülig szerelmes emberek miért függenek olyan erősen egymástól, és miért vágyakoznak a társuk után. Helen Fisher szerint evolúciós szempontból tökéletesen érthető, hogy a vágy miért összpontosul csupán egyetlen személyre, erős késztetést érez, hogy meghódítsa őt, és legalább addig vele maradjon, amíg meg nem fogan a gyermekük.

A Channel ajánlata
A tudósok bebizonyítják, hogy a nemi vágy, a szerelem, de még a szerelmen túli tartós szeretet is „csak” biokémia? A National Geographic Channel dokumetumfilmje a szexuális vonzerő tudományos titkairól szól.

A szerelem fellobbanásakor olyan hatásos kémiai anyagok árasztják el az agyunkat, hogy nem csoda, hogy a szerelmet gyakran a szenvedélybetegségekhez hasonlítják. A szerelmes ember is képes őrült, vagy akár veszélyes tettekre ragadtatni magát. Sokkal erősebb érzés, mint a nemi vágy. Ha az ember szeretne lefeküdni valakivel, de visszautasítják, abba még nem hal bele. A kikosarazott szerelmes viszont sajátmagát vagy mást is képes megölni.

A szerelem után – ölelkezési hormon.
A romantikus szerelem felettébb sok energiánkat köti le, teszem azt, ha valaki egész éjjel sétál, hajnalig beszélget, majd délig szerelmeskedik. Az emberi szervezet tartósan aligha tudna alkalmazkodni egy ilyen túlfűtött állapothoz. Fajunk sikere azokon a párokon múlik, akik elég sokáig maradnak együtt ahhoz, hogy felneveljék utódaikat. Ennek biztosítása érdekében szervezetünk olyan hormonnal bombázza agyunkat, ami tartósan összeköt bennünket, miután a romantikus szerelem tüze elhamvadt.

Az emlősök 97 százaléka nem monogám. Hogyan tarthatunk ki mégis a párunk mellett, ha ennyiféle lehetőség kínálkozik?

„Azt hiszem, az evolúció ajándékozott meg minket a hűség képességével, de ez bonyolult ügy, mert nem csak arról szól, hogy faji szinten hűségesek vagy csalfák vagyunk-e. Mindkét lehetőség bennünk rejtőzik, csak az adott környezetre reagálva cselekszünk” – vélekedik Gian Gonzaga, a dél-kaliforniai UCLA Egyetem pszichológusa.

Helen Fisher antropológus azt kutatja, hogy agyunk és testünk hogyan szolgálja a partnerrel való megismerkedést. Szerinte három, egymástól elkülönülő szexuális késztetés szabályozza a párválasztás folyamatát:

  • a nemi ösztönön alapuló vágy, a szexuális kielégülésre irányuló szenvedély;
  • a romantikus szerelem,
  • és a ragaszkodás, ami egy hosszú távú, biztos kapcsolat alapja.

    Úgy tűnik a vágy a legjobb gének kiválasztására ösztönöz minket, a szerelem azért fejlődött ki, hogy összetartson bennünket. A szervezet természetadta szerelmi bájitala, ami egyfajta ragasztóként tartja össze a párkapcsolatot az oxitocin. Agyban termelődő hormon és egyúttal neurotranszmitter is. (Régebben azt hitték, hogy hatása csupán a terhes nőknél a szülés megindítására és a kismamáknál a tejelválasztás serkentésére korlátozódik.) A kutatók napjainkban a nőkre, sőt a férfiakra gyakorolt messzebbre mutató, egyéb hatásait is felfedezték. Az oxitocin felkorbácsolja a szexuális vágyat, felelős az orgazmusért, valamint közösülés előtt, alatt és után ölelkezésre készteti a párokat. Erről kapta a másik nevét – „ölelkezési hormon”. Az elmélet szerint minél többet szeretkezik egy pár, annál több oxitocin termelődik bennük, és annál jobban elmélyül a viszonyuk.

    Olyanok vagyunk, mint egy préripocok
    A természet azonban még nem fogyott ki a varázsszereiből. A szerelmi bűbájhoz elengedhetetlen még egy utolsó kellék: a vazopresszin. A közösülés során felszabaduló vazopresszin a hosszú távú, szilárd kapcsolatokban játszik döntő szerepet.

    Ezt a funkcióját akkor fedezték fel, amikor a kutatók az Észak-Amerika középső vidékein előforduló préripocok (Microtus ochrogaster) párzási szokásait tanulmányozták. A préripockok az emlősök azon szűk 3 százalékához tartoznak, akik életre szóló kapcsolatot kötnek. A vazopresszin az emberekhez hasonlóan nász közben szabadul fel a szervezetükben. A préripocok agyának jutalmazási központjában vazopresszin-receptorok találhatóak. A párzás stimulálja az agy jutalmazási rendszerét, kellemes emléket hagy az adott partnerről, s így alapozza meg a párkapcsolatot.

    A kutatók azzal érvelnek, hogy a jutalmazási mechanizmus, ami szerepet játszik az ilyen típusú ragaszkodás kialakulásában, más emlősöknél, köztük az embernél is hasonlóan fejlődhetett ki.

    A cikksorozat előző részeit itt olvashatja:

  • Mindennapi tudomány: A szexuális vonzerő 1. rész
  • Mindennapi tudomány: A szexuális vonzerő 2. rész

  • Hozzászólások

    Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

    Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

    Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

    Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

    Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

    A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

    Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

    Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

    Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

    A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

    A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

    Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

    Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

    Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

    Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket