Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Tudomány

Bemutatták a legidősebb hominida leletet

2009.10.02.Admin
National Geographic Magyarország

Igazi tudományos szenzációnak számít „Ardi”: az Etiópiában talált Ardipithecus ramidus. A maga 4, 4 millió éves korával ő a legősibb hominida, és időben ő áll legközelebb az emberek és csimpánzok, feltehetően 6–7 millió évvel ezelőtt élt közös őséhez.

Képek forrása: National Geographic

15 év kutatásait összegzi az a tizenegy tanulmány, amely a világ egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirata, a Science különszámában látott napvilágot. A publikációk „Ardival” a legújabb és legnagyobb tudományos szenzációt jelentő Ardipithecus ramidussal foglalkoznak.

Az első maradványokat 1994-ben fedezték fel Etiópiában, a fővárostól, Addis Abebától 230 kilométerre északkeletre, az Afar-medencében, két évvel azt követően, hogy a területről előkerült egy felső zápfog, amelyet addig egyik őslényhez sem tudtak párosítani. Az 1994-es maradványtöredékek alapján új fajt határoztak meg. Az ásatások során egyre több csonttöredék került elő, összesen 36 egyed különböző maradványai. Az egyik nőstény egyednek mintegy 125 különálló csontdarabját azonosították, köztük olyan fontosakat, mint a kéz- és lábujjak, karok, lábak, fej- és fogmaradványok. Ő lett „Ardi”, a hominidák legújabb híressége – s egyben az eddig megtalált legősibb emberféle.

 Az <i>A. ramidus</i> </br>rekonstruált csontváza” /></p><p class= Az A. ramidus
rekonstruált csontváza

A csontokat bezáró üledékek radiometrikus kormeghatározása szerint az Ardipithecus ramidus 4, 4 millió évvel ezelőtt élt, tehát több mint egymillió évvel idősebb a kb. 3, 2 millió éves „Lucynél”, a leghíresebb Australopithecus leletnél, amely egyébként szintén ezen a területen, az Ardipithecus lelőhelytől alig 75 kilométerre került elő az 1970-es években.

„A mostani lelet megváltoztatja a Homo sapiens evolúciójáról vallott nézeteinket” – emelte ki Owen Lovejoy, az Ohio állambeli Kent Állami Egyetem munkatársa. Lucy megtalálásakor a paleoantropológusok azt feltételezték, hogy a Homo sapiens a hominidák legkorábbi tagjaiból, az Australopithecusokból fejlődött ki. Az Ardipithecus azonban az emberfélék egy még korábbi evolúciós szakaszát jelenti, amely minden eddigi felfedezésnél közelebb áll az emberek illetve a mai emberszabású majmok valószínűleg 6–7 millió évvel ezelőtt élt közös őséhez.

 „Ardi”

„Ardi”

„Ardi nem a közös ős, de hozzá a legközelebbi, amelyet valaha képesek leszünk felfedezni” – vélekedett Tim White, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora.

A leletek alapján „Ardi” mintegy 1, 2 méter magas és nagyjából 50 kilogramm súlyú nőstény volt. A maradványok tanúsága szerint a hímek és nőstények közt nem volt számottevő a méretkülönbség.

Az állat sem a mai emberekre, sem az emberszabású majmokra nem hasonlított. Igazi átmenetet jelentett, ami megmutatkozik mozgásában is. A medencecsontok vizsgálatából kikövetkeztették, hogy farizmainak elhelyezkedése olyan volt, amely alapján a földön két lábon járt. Lábai elég erősek voltak a járáshoz, ám öregujjával „fogni” is tudott. Azonban rövid volt a tenyere és hajlékonyak az ujjai. Vagyis képes volt csimpaszkodni, és négy végtagja segítségével a fákon közlekedni, ám karja-lába hosszából arra lehet következtetni, hogy nem töltött túl sok időt a fákon. Nem mozgott tehát olyan ügyesen odafönn, mint a csimpánzok, viszont velük ellentétben nem négy lábon, hanem már két hátsó lábán gyalogolt. Tipikus mozaikevolúció ez tehát, amely fokozatos átmenetet mutat a fákon ügyesen közlekedő majmok, és a felegyenesedett, földön járó ember között.

 Az <i>A. ramidus</i> szemfogának digitális képe (középen; felső sor) a csimpánzéval (jobboldalt) illetve az emberével (baloldalon) összehasonlítva nem utal erős csoporton belüli agresszióra. A vizsgálatok alapján a populáció hím egyedei meglehetősen kooperatívak voltak. A zápfogak vizsgálata (alsó sor) az <i>A. ramidus</i> esetében vékonyabb zománcréteget mutatott ki. Ez a csimpánzokhoz képest eltérő étrendre utal.” /></p><p class= Az A. ramidus szemfogának digitális képe (középen; felső sor) a csimpánzéval (jobboldalt) illetve az emberével (baloldalon) összehasonlítva nem utal erős csoporton belüli agresszióra. A vizsgálatok alapján a populáció hím egyedei meglehetősen kooperatívak voltak. A zápfogak vizsgálata (alsó sor) az A. ramidus esetében vékonyabb zománcréteget mutatott ki. Ez a csimpánzokhoz képest eltérő étrendre utal.

A mozaikos fejlődést más antropológiai jegyek is magukon viselik. A lénynek majomszerű pofája volt, felső szemfogai viszont inkább a modern emberére hasonlítottak, mint a főemlősökére. Fogzománcának vizsgálata arra enged következtetni, hogy változatos volt az étrendje: főleg gyümölcsöket fogyasztott, diófélét és magvakat, de a leveleket sem vetette meg. Koponyájának egyéb jellemzői, például szemöldökcsontjai is meglehetősen különböztek a csimpánzokétól. A koponyába belépő, illetve onnan kilépő nagy erek és idegek egymáshoz való viszonya azt mutatja, hogy „Ardi” agya a modern emberhez hasonlatosan helyezkedett el, s így lehetőség volt a vizuális és térérzékelésért felelős területek növekedésére.

 A lelőhely területe ma sivatag-félsivatag. Az itt élő félnomád pásztorok közül sokan bekapcsolódtak az ásatási munkálatokba.

A lelőhely területe ma sivatag-félsivatag. Az itt élő félnomád pásztorok közül sokan bekapcsolódtak az ásatási munkálatokba.

Az Afar-medence ma sivatagos-félsivatagos terület, azonban 4, 4 millió éve ligetes, erdős szavanna volt, ahonnan az előember maradványokon kívül számos más gerinces állat kövületét tárták föl a kutatók, így 29 madár- és 20 kisemlős-faj fosszíliáit.

Kapcsolódó cikkek:

  • Szenzációs emberelőd leletekre bukkantak Etiópiában
  • Megtalálták az első két lábon járó emberelődöt

  • Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

    Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

    A ma élő dél-ázsiai folyami delfinek rokona volt az az állat, amely Amazónia perui részén élt 16 millió évvel ezelőtt, és akár 3,5 méteresre is nőhetett.

    Környezetbarát felújítás

    Környezetbarát felújítás

    Az építészetben nemcsak az új épületeknél, hanem már a régiek felújításánál is eljárhatunk klímabarát,környezetbarát módon.

    Élő tank a triászból

    Élő tank a triászból

    A krokodilok egy eddig ismeretlen, 215 millió éve élt ősi rokonát azonosították texasi kutatók.

    Soha többé hólapát?

    Soha többé hólapát?

    Egy új fejlesztésnek köszönhetően az önmelegítő betonon nem fog megtapadni a hó vagy a jég, így talán majd elfelejthetjük a hólapátot vagy az útszórást - legalábbis bizonyos körülmények között.

    A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

    A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

    A sokak számára már most is igen magas élelmiszerárak a klímaváltozás hatására még magasabbra szöknek majd.

    National Geographic 2024. márciusi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    18 780 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket