Intelligens partnert akarunk?

Geoffrey Miller evolúciós pszichológus azt kutatja, hogy a szexuális szelekció hogyan befolyásolja az emberiség intelligencia-szintjét. Az a furcsa a szexuális szelekcióban, hogy bár ez egy igen hatékony evolúciós tényező, mégsem a természetes szelekció süket és vak válfaja. Az ízlésünk, a tetszésünk irányítja; az, hogy testileg és lelkileg mi ragad meg minket másokban.

A biológusok által hátrány-modellnek nevezett elmélet szerint agyunk a szexuális szelekció eredményeként fejlődött ki. Erre a páva farka jelenti a klasszikus példát. Egy óriási, színpompás farok megnövesztése sok energiát emészt fel, amelyet egyébként a létfenntartásra lehetne fordítani. Ez kifejezett hátrány, így a legnagyobb és legfeltűnőbb tollazat csak a legkiválóbb génekkel rendelkező egyedekre jellemző. A páva farkához hasonlóan a nagyobb terjedelmű agy is hátrányt jelent, hiszen aránytalanul sok energiát: a belélegzett oxigén mintegy húsz százalékát, az elégetett kalóriák közel huszonöt százalékát, és a felszívódó glükóz mintegy negyven százalékát igényli a szervezettől. Ez egy pazarló, tékozló szerv, és ebben az értelemben szinte luxuscikknek számít, hiszen gyakran olyasmire használjuk, amely nem áll közvetlen kapcsolatban a létfenntartással. Fecsegünk, pozícióra áhítozunk, és megpróbálunk hatást gyakorolni másokra.

Miller amellett érvel, hogy az ember intelligenciája és kreativitása a szexuális szelekció hosszú folyamatának eredménye. A nyelvek, a zene, a művészet és a tudomány jelenlegi gazdagsága és változatossága alkotó képzeletünk terméke, amely több százezer év alatt fejlődött ki úgy, hogy őseink egyre intelligensebb, okosabb és szórakoztatóbb társakat választottak. Az intelligencia segítségével mutathatjuk meg, hogy megfelelő génekkel rendelkezünk, mivel bármiféle mutáció, ami károsítaná az agy működését, minden bizonnyal az intelligenciát is visszavetné.

Az alkotó tevékenység szintén így hat ránk. A biológiai tudományokkal foglalkozó Royal Society egyik közleménye nemrég arról számolt be, hogy számos festő és költő kétszer annyi szexuális partnerrel büszkélkedhet, mint mások. Mindez igazolja Miller elméletét, amely szerint a festők, mint Picasso is, művészetük révén sokkal vonzóbb személyek.

A festők – mint Picasso is – művészetük révén sokkal vonzóbb személyek…

Akad azonban még egy tulajdonság, amely Miller listájának élén szerepel, ha hódításra kerül a sor. Kultúrától függetlenül a két legkívánatosabb tulajdonság az intelligencia és a kedvesség. Sőt, a kedvesség egy kicsit még le is körözi az intelligenciát.

Ha bármiféle zavar sújtja a szervezet vagy az agy működését, legyen az mutáció, agykárosodás vagy -sérülés, az embereket arra hajlamosítja, hogy önzőbbek és mogorvábbak legyenek. Mi több, a fizikai tulajdonságoktól eltérően a vonzerő e belső tényezőit sokkal nehezebb imitálni.

Kapcsolódó cikk:
Mindennapi tudomány: A szexuális vonzerő 1. rész