Dél-koreai az eddig ismert legkisebb dinoszaurusz-lábnyom
Az alig másfél centiméteres lábnyomot, amely 40 százalékkal kisebb az eddigi „csúcstartónál” a Szöultól 320 kilométerre délre lévő Csangszeon-szigeten fedezték föl.
A korábban legkisebbnek tartott dinoszaurusz-lábnyomra 2004-ben bukkantak Skóciában – a lenyomat 40 százalékkal nagyobb volt a dél-koreainál.
A New Scientist tudományos hírportál beszámolója szerint az aprócska dinoszaurusz épp csak kibújt a tojásból, s máris futnia kellett, hogy mentse az irháját. Alig 10 centiméter magas lehetett, így könnyű prédául szolgálhatott az éhes ragadozóknak
Az 1, 27–1, 51 centiméteres átmérőjű lábnyomok a 125 millió és 110 millió év közötti periódusban keletkeztek az egykori folyómederben. A lenyomatokban világosan kivehető a „talp puha forrnája”, és a három karom.
Kjung Szu Kim dél-koreai paleontológus szerint a nyomokat hátrahagyó lény a theropodák közé tartozott, s a Tyrannosaurus rex rokona lehetett – bár annál jóval korábban, a kréta időszak első felében élt. Az őslénykutató feltételezi, hogy az egyik legősibb ismert dinoszaurusznem, a Coelophysis egyedéről van szó. A Coelophysisek (nevének jelentése üreges forma) a késő triász időszakban tűntek föl, mintegy 215 millió évvel ezelőtt. Kis méretű, két lábon járó húsevők voltak.
„Az állatnak futnia kellett, ahogy a lába bírta, mihelyst világra jött. Számtalan oka lehetett a menekülésre: a lábnyomai melletti lenyomatok arra utalnak, hogy a közelben tanyázott a dromaeosauridae családba tartozó gyorslábú, húsevő dinoszauruszok valamely képviselője, esetleg egy velociraptor. A folyóparton portyázhattak pterosaurusok, azaz repülő hüllők gyíkok is” – vélekedett Kjung Szu Kim.
A gazdagok durvábban fűtik a bolygót
Az emberek leggazdagabb 10 százaléka felelős a Föld 1990 óta lezajlott felmelegedésének kétharmadáért.
Így befolyásolja a gondolkodásunkat, ha megfigyelnek
Modern korunkban folyamatos megfigyelés alatt áll az ember, kamerák fürkészik lépéseinket, digitális lenyomat készül a tetteinkről, ennek pedig a gondolkodásunkra is hatása van.
Inkább csoportokkal érzünk együtt, mint egyénekkel
Együttérzőnek lenni nehéz és távolról sem kellemes feladat, azonban emberi mivoltunk velejárója kell hogy legyen.
A hangyászsünök egykor vízi állatok voltak
A tojásrakó emlősök eredetéről alkotott ismereteinket gyökeresen forgatja fel egy új felfedezés.
Eljöhet a gondolatvezérelt eszközök kora?
Az agy-számítógép interfészek az utóbbi időkben jelentős fejlődésen estek át.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
