Kincses hajóroncs a gyémántbánya mélyén

Írta Roff Smith
Fényképezte Amy Toensing

Részlet a Magazin októberi lapszámából

Egy arannyal és elefántcsonttal roskadásig rakott 16. századi portugál kereskedőhajó éppen India híres fűszerkikötői felé tart. Mielőtt azonban megkerülhetné Afrika déli csücskét, heves viharba keveredik, és a tomboló szél jó messzire eltéríti eredeti útvonalától. Napokkal később a megtépázott vitorlás megfeneklik a sűrű ködbe burkolózó, rejtélyes tengerparton, ahol több mint százmillió karát gyémánt lapul a föveny alatt, galád játékot űzve a mesés vagyonokról álmodó tengerészekkel. Mert a hajótöröttek közül egyetlen árva lélek sem tért végül haza…

Erre a hihetetlen történetre sohasem derült volna fény, ha 2008 áprilisában a dél-namíbiai tengerparton nem találnak egy ismeretlen hajóroncsot a „Sperrgebiet” homokos fövenye alatt. Mint neve is jelzi, ez „Tiltott terület” – a De Beers vállalat híresen megközelíthetetlen, mert mesés vagyont rejtő gyémántlelőhelye az Orange folyó torkolata közelében.

Itt, az U-60 jelű bányaterületen lelt rá a cég egyik geológusa valamire, amit első látásra tökéletes félgömb alakú kőnek vélt. Kíváncsian kézbe vette, s nyomban rájött, hogy egy rézöntvényre bukkant. Megkopott felszínén különös, háromágú szigony formájú jel látszott, amelyről utóbb kiderült, hogy Anton Fugger, a reneszánsz kori Európa egyik leggazdagabb kereskedő-bankárának fémjele. A kelet-indiai gyarmatokon pontosan ilyen öntecseket csereberéltek fűszerekre a 16. század első felében.

Tíz méter magas védősánc töri meg az Atlanti-óceán hullámait a délnamíbiai partok mentén, ahol elsősorban gyémántot bányásznak. 2008 áprilisában ebben a hatalmas külszíni fejtésben találtak rá a portugál hajóroncsra. Miután leállították a kitermelést, a régészek sietve megkezdték a feltárást.

A régészek később legalább 22 tonnányi hasonló öntvényt ástak elő a parti homok alól. Meg ágyút és kardokat, elefántcsontot és asztrolábiumokat, muskétákat és páncélingeket. Leletek ezreit. S persze aranyat – marokszámra. Több mint kétezer súlyos és csodás pénzérmét, túlnyomó részt a spanyol királyi pár, Ferdinánd és Izabella képmásával díszített excelentéket. De akadtak velencei, mór, francia és egyéb veretek, továbbá III. János portugál király címerével ellátott remekmívű pénzek is.

A hajó ládáit megtöltő spanyol és portugál érmékért, továbbá velencei, firenzei és mór pénzekért becses indiai fűszereket készültek vásárolni az utazók. A hajóroncsból közel 23 kilogramm aranypénz került elő.

A legrégebbi hajóroncs
Kétségkívül ez a legrégebbi hajóroncs, amely az afrikai partokon, a Szaharától délre előkerült. S egyben a leggazdagabb is – értékét még csak találgatni sem érdemes. Egyik kincse sem hozta azonban annyira lázba a régészeket, mint maga a hajótest, amely épen maradt javaival és portékáival közel ötszáz évig pihent a homok alatt, elfeledve és érintetlenül. Hiszen ez a kelet-indiai vizeket szelő portugál tengerjáró a nagy felfedezések aranykorából, az 1530-as évekből való! „Páratlan alkalom ez, mert ezekről a nagyszerű középkori hajókról igen keveset tudunk.

Régészek és hely bányászok csapata szigorú őrizet mellett ásta ki a portugál hajó maradványait, mesés kincseit. A gyémántoktól csillámló homokot tömlőkkel szippantották ki a roncs mellől – és a nagy munkával alig tíz hét alatt végeztek.

„A régészeknek eddig csak egyetlenegyet sikerült föltárniuk, az összes többit rég kifosztották már a kincsvadászok” – magyarázza Francisco Alves,
a portugál tengeri régészet nagy öregje.Szerencsére a világ egyik legszigorúbban őrzött gyémántmezején a kincsvadászoknak még csak esélyük sem volt. A De Beers és a namíbiai kormány illetékesei pedig – akik a bányát közös vállalkozásban működtetik – tüstént felfüggesztették a munkát a roncs körül, majd régészeket hívtak, hogy néhány varázslatos hétig gyémántok helyett a múlt emlékei után kutassanak a Sperrgebiet kellős közepén.

A tudósok évekig fogják vizsgálgatni a hajóroncs temérdek kincsét. „Rengeteg még a tisztázatlan
kérdés” – állítja Filipe Vieira de Castro, a Texas A&M Egyetem tengeri régészeti programjának
portugál származású koordinátora.

És hogy mit találtak eddig, és még mindent várnak a lelettől? Erről a Magazin októeri lapszáma tudósít.