Sötét lepel mögött

Terror vagy béke? Szélsőségesek és mérsékeltek másként hisznek, mást akarnak a világ legnépesebb muszlim országában. Mi áll a háttérben, és hogyan tovább Indonézia? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a National Geographic Magazin az októberi lapszámban.
Írta Michael Finkel
Fényképezte James Nachtwey
Részlet a Magazin októberi lapszámából
Saját maga szól a kaputelefonba. Nem őrzik fegyveresek, nem akar rejtőzni. Abu Bakar Bashir szerény földszintes házban él a legnagyobb indonéziai sziget, Jáva belső fennsíkján, a csöndes Ngruki faluban, annak a diákotthonnak a kertjében, amelynek létrehozásában ő maga is oly tevékeny szerepet játszott.
Bashir 71 esztendős, sovány és inas, galambősz kecskeszakállú férfi. Élénk pillantású sötét szeme még nagyobbnak látszik az aranykeretes szemüveg mögött. Azt beszélik, ő a Jemaah Islamiya szellemi vezetője. Az elmúlt tíz esztendőben legalább féltucatnyi indonéziai terrorakcióhoz – köztük a Bali szigetén 2002-ben elkövetett, több száz áldozatot követelő merényletekhez, sőt a jakartai luxusszállodákban idén nyáron végrehajtott öngyilkos robbantásokhoz is – köze lehetett ennek a szélsőséges iszlám szervezetnek.
Bashir váltig tagadja, hogy részese lett volna bármi terrorcselekménynek. A merényletekkel kapcsolatban semmit nem sikerült rábizonyítani; ugyan kétszer is elítélték, de csupán kisebb súlyú, a robbantásoktól független vádpontokban sikerült bizonyítani a bűnösségét – négy évet sem töltött rács mögött. Ezzel együtt bizonyosnak tűnik, hogy a Bashir alapította diákotthonból irányították a délkelet-ázsiai iszlám államért küzdő dzsihádista hálózatot. Nyilván nem véletlen, hogy Ngrukiban végzett diákok is akadtak az elítélt merénylők között. A jelek szerint Bashir tanításai ihlettek sok száz, vagy akár sok ezer gyilkosságot, és megannyi támadást az iszlám főáramától elváló muszlim csoportok ellen.
Bashir nyit ajtót. „Tessék, fáradjon beljebb! Megkínálhatom egy kis frissítővel?” – köszönt bahasza indonéz szavakkal, az ország hivatalos nyelvén. Hosszú, bő ing és fehér fejfedő van rajta, csuklóján jókora karóra. A fehérre festett, csupasz falú nappaliban sehol egy szék, csupán egy cserép virág meg egy asztalka, azon műanyag tálkában szezámmagos sütemény. Bashir mezítláb üldögél a szőnyegen. Felnőtt fia, Abdul Rahim dinnyeléből készült üdítővel érkezik. „Az iszlámtól idegen az erőszak – jelenti ki az öreg mély, rekedtes hangján, bal kezét közben egyfolytában lengeti, akár a zenekarát dirigáló karmester. – De ha ellenségeink meg akarják akadályozni, hogy úgy éljünk, ahogy akarunk, jogunk van erőszakkal válaszolni. Ezt nevezzük dzsihádnak, szent háborúnak. Nincs is nemesebb életcél, mint mártírhalált halni a dzsihádért!” Bashir ezután lelkesült hangon ecseteli a szeptember 11-i merényletsorozat és a bali robbantások elkövetőinek érdemeit. Állítja, hogy egyik eset sem volt terrorakció, csupán „válasz mindarra, amit az iszlám ellenségei elkövettek”.
Mohamed a minta Celebesz déli részén; az An-Nadzir közösség férfitagjai számára. Elutasítják az erőszakot és a modern életet. Úgy kötik a turbánjukat; úgy festik a hajukat; ahogy a próféta tehette annak idején.
Sok ezer szigetével Indonézia a világ alsó fertályán, kevéssel Ausztrália fölött nyúlik el a tengerben. A békéjét megtépázó terrorcselekmények mégis világpolitikai jelentőségűek, hiszen a Föld legnépesebb iszlám országáról van szó. Az indonéz szigetvilágot nem kevesebb mint 207 millió muszlim lakja – kétharmadannyi, mint az összes közel-keleti országot együttvéve, 36 milliónyival több, mint a sorban második Pakisztánt. Az indo sok ezer szigetével Indonézia a világ alsó fertályán, kevéssel Ausztrália fölött nyúlik el a tengerben.
A békéjét megtépázó terrorcselekmények mégis világpolitikai jelentőségűek, hiszen a Föld legnépesebb iszlám országáról van szó. Az indonéz szigetvilágot nem kevesebb mint 207 millió muszlim lakja – kétharmadannyi, mint az összes közel-keleti országot együttvéve, 36 milliónyival több, mint a sorban második Pakisztánt. Az indonéziai muszlimok ráadásul buzgón gyakorolják a hitüket: a Pew Research Center közvéleménykutatásának eredménye szerint övék a földkerekség egyik legvallásosabb országa.
![]() |
| ![]() |
Az is igaz, hogy India és az Egyesült Államok után Indonézia a világ harmadik legnagyobb demokratikus állama. Csakhogy ez a demokrácia még gyerekcipőben jár, hisz alig több mint tíz éve bukott meg a diktátorként kormányzó Suharto. Távoztával nemcsak a szólásszabadság támadt fel Indonéziában, de az iszlám radikálisok is erőre kaptak. Bashirt mint ellenzékit még Suharto idejében letartóztatták, de aztán sikerült Malajziába menekülnie. Száműzetése alatt jutott el az iszlámmal kapcsolatos szélsőséges eszméihez.
Szűk esztendővel a 2002-es bali terrorakciók után pokolgép robbant a jakartai Marriott Hotel előtt. 2004-ben ugyanott az ausztrál nagykövetség volt a célpont, 2005-ben pedig három öngyilkos merénylet dúlta fel Bali szigetét. Ezután hosszú csend következett, úgy tűnt, talán enyhül a terrorveszély. Ám egy idő után megint pokolgépek robbantak: ezúttal a Ritz-Carlton szállóban és ismét a Marriottban.
Szórványos esetek, mondhatnánk, Indonézia pedig hatalmas ország. Ám amint az ottani közmondás tartja: „Egyetlen csepp méreg tönkreteszi az egész tejet.” Indonézia 17 és fél ezer szigetének lakossága olykor úgy lódul ide-oda, mint maroknyi üveggolyó egy ingatag asztalon. Ha az asztal kicsit is megbillen, máris minden golyó elindul egyazon irányba. 2005-ben nagyon úgy látszott, hogy az iszlám radikális irányzata felé lódulnak a golyók, Indonézia végül a terrorizmus fészke lesz.
![]() |
| ![]() |
Az elmúlt évtizedekben az indonéz társadalmat mindinkább átitatta az iszlám. Egyre többen jártak mecsetbe, divatba jött a muszlim hagyományok diktálta öltözet. Az 1990-es években több tartományi körzetben is bevezették az iszlám jogon, a saríán alapuló előírásokat. Rohamosan nőtt az iszlám politikai pártok népszerűsége, a szélsőségesek pedig fennen hirdették, hogy az országot – ha kell, akár fegyveres harc árán – iszlám állammá kell alakítani.
Mi áll a háttérben, és hogyan tovább Indonézia? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Magazin az októberi lapszámban.