Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Tudomány

Új elmélet a méhtánc magyarázatára

2009.10.20.Admin
National Geographic Magyarország

A méhészek évszázadok óta csodálják a lépen táncot lejtő dolgozókat. A kutatók feltételezték, hogy a tánc jelzésrendszer, amely a táplálkozó helyek hollétét árulja el a többi dolgozónak.

Ha egy méh a kaptár közelében élelmet talál, akkor azt a visszatérésekor piruettel jelzi. Azonban ha messzebb talált ennivalót, akkor riszáló táncot ad elő. Ez lassú, nyolcas alakú mozgás, a közepén egy kis riszálással. Az általánosan elfogadott elmélet szerint a középső „riszáló” szakasz függőlegessel bezárt szöge adja a táplálékforrás naphoz viszonyított irányát.

„A méhtánc szavak nélkül is leírja a táplálék helyének irányát és távolságát” – állítják az állatok viselkedéséről szóló tankönyvek, de néhány kutató mostanában egészen másképp értelmezi a méhek táncát! Dr. Adrian Wenner a Santa Barbarában található Kaliforniai Egyetem kutatója méhész családból származik: „A doktori disszertációm a méhek táncnyelvéről szóló jól bevett elméleten alapult, mivel senkinek sem jutott eszébe megkérdőjelezni azt. Akkor még nem tudtam, hogy ezt a hipotézist még senki sem tesztelte megfelelően!”

Dr. Wenner kísérletei merőben új fényben tüntetik fel a méhtánc jelentőségét. Elmélete szerint a tánc sokkal inkább az illatanyagok átadásának eszköze, mint elvont jelentéssel bíró szimbolikus nyelven történő információátadás.

Ha egy szagtalan, de édes folyadékot helyezünk a kaptár közelébe, akkor néhány méh hamarosan megjelenik körülötte. Ha ugyanebbe a folyadékba egy szegfűszegolajjal átitatott vattát teszünk, akkor az idelátogató méhek felveszik az illatát. A kaptárhoz visszatérő méh a bundáján magával viszi a szaganyag nyomait.

Perceken belül más méhek is rátalálnak az edényre. Fél óra múlva a méhek rajzanak a folyadék körül.

Emberi állatok – A nyelv
Vajon beszélgetnek-e egymással az állatok? Csak megfelelő szótár híján nem értjük őket, vagy a nyelv az, ami az embert megkülönbözteti az állatvilág többi fajától? A madarak dalolnak, az oroszlánok üvöltenek, a csimpánzok pedig fecsegnek – de bírnak-e mögöttes jelentéstartalommal ezek a hangok? A National Geographic filmje a vadon megrögzött „zajongói” közé kalauzolja a nézőket, ahol tudósok egy csoportja mindent elkövet azért, hogy – a papagájtól a kardszárnyú delfinig – szóba eledjen az élővilág legillusztrisabb képviselőivel.

A sorozat aktuális része megtekinthető a National Geographic Channelen.
Mikor? Október 21-én (szerdán) 16 órától.

Ha alaposan megfigyeljük a méheket, kiderül, hogy a táncot figyelő méhek a táncoló egyedtől oldalirányban helyezkednek el. Ez azt jelenti, hogy a riszáló tánc közben a körülötte álló méhek érzékeny csápjaira juthatnak az illatanyag molekulái.

A méheknek akkora agya van, mint egy fűmag. Aligha alkalmas a gondolkodásra. A tudományos közvélemény most kezd felfigyelni Dr. Wenner azon kijelentéseire, hogy a méhek riszáló tánca esetleg nem is tekinthető korábbi értelemben vett információközlésnek. A tudományban ismeretes az Occam borotvája, avagy a parszimónia elve: ennek értelmében ha egy jelenségre két lehetséges magyarázat is rendelkezésre áll, akkor mindig az egyszerűbbet kell elfogadni.

Kapcsolódó cik:
A méhek a veszélyről is tájékoztatják társaikat

Hozzászólások

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

A kőolaj iránti kereslet továbbra is nő, azonban ez a trend egészen gyorsan megfordulhatna egy új elemzés szerint.

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket