Új elmélet a méhtánc magyarázatára
A méhészek évszázadok óta csodálják a lépen táncot lejtő dolgozókat. A kutatók feltételezték, hogy a tánc jelzésrendszer, amely a táplálkozó helyek hollétét árulja el a többi dolgozónak.
Ha egy méh a kaptár közelében élelmet talál, akkor azt a visszatérésekor piruettel jelzi. Azonban ha messzebb talált ennivalót, akkor riszáló táncot ad elő. Ez lassú, nyolcas alakú mozgás, a közepén egy kis riszálással. Az általánosan elfogadott elmélet szerint a középső „riszáló” szakasz függőlegessel bezárt szöge adja a táplálékforrás naphoz viszonyított irányát.
„A méhtánc szavak nélkül is leírja a táplálék helyének irányát és távolságát” – állítják az állatok viselkedéséről szóló tankönyvek, de néhány kutató mostanában egészen másképp értelmezi a méhek táncát! Dr. Adrian Wenner a Santa Barbarában található Kaliforniai Egyetem kutatója méhész családból származik: „A doktori disszertációm a méhek táncnyelvéről szóló jól bevett elméleten alapult, mivel senkinek sem jutott eszébe megkérdőjelezni azt. Akkor még nem tudtam, hogy ezt a hipotézist még senki sem tesztelte megfelelően!”
Dr. Wenner kísérletei merőben új fényben tüntetik fel a méhtánc jelentőségét. Elmélete szerint a tánc sokkal inkább az illatanyagok átadásának eszköze, mint elvont jelentéssel bíró szimbolikus nyelven történő információátadás.
Ha egy szagtalan, de édes folyadékot helyezünk a kaptár közelébe, akkor néhány méh hamarosan megjelenik körülötte. Ha ugyanebbe a folyadékba egy szegfűszegolajjal átitatott vattát teszünk, akkor az idelátogató méhek felveszik az illatát. A kaptárhoz visszatérő méh a bundáján magával viszi a szaganyag nyomait.
Perceken belül más méhek is rátalálnak az edényre. Fél óra múlva a méhek rajzanak a folyadék körül.
|
Ha alaposan megfigyeljük a méheket, kiderül, hogy a táncot figyelő méhek a táncoló egyedtől oldalirányban helyezkednek el. Ez azt jelenti, hogy a riszáló tánc közben a körülötte álló méhek érzékeny csápjaira juthatnak az illatanyag molekulái.
A méheknek akkora agya van, mint egy fűmag. Aligha alkalmas a gondolkodásra. A tudományos közvélemény most kezd felfigyelni Dr. Wenner azon kijelentéseire, hogy a méhek riszáló tánca esetleg nem is tekinthető korábbi értelemben vett információközlésnek. A tudományban ismeretes az Occam borotvája, avagy a parszimónia elve: ennek értelmében ha egy jelenségre két lehetséges magyarázat is rendelkezésre áll, akkor mindig az egyszerűbbet kell elfogadni.
Kapcsolódó cik:
A méhek a veszélyről is tájékoztatják társaikat