50 millió éve az Északi-sarkkörön túlra is felhúzódtak a pálmák
Egy körülbelül 50 millió évvel ezelőtti rövid felmelegedési periódusban pálmák is benépesíthették az Arktiszt, amelynek akkori vegetációja olyan lehetett, mint ma Floridáé.
„Soha korábban nem találtak még pálmafákra utaló nyomokat ennyire északi területeken” – fejtette ki a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában Appy Sluijs, az Utrechti Egyetem professzora, a térsége paleoklímájára irányuló friss kutatás vezetője.
A Hollandiában és Németországban dolgozó kutatók egy olyan tengerfenéki hátságról gyűjtöttek üledékmintákat, amely 53, 5 millió évvel ezelőtt mintegy 500 kilométer távolságra helyezkedett el az északi pólustól. A szakemberek a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányukban arról számolnak be, hogy az üledékben többek között pálmafák, tűlevelű fák és tölgyek pollenjeire bukkantak.
A pálmapollen jelenléte arra utal, hogy a leghidegebb hónap átlaghőmérséklete sem lehetett kevesebb 8 Celsius foknál. Ez ellentmond a számítógépes szimulációk eredményeinek, amelyek szerint még az eocén korszak alatti 50–200 ezer évig tartó felmelegedési periódusban is fagypont alatt kellett volna maradni az átlaghőmérsékletnek.
A tanulmány így rámutat a közeljövőben várható éghajlatváltozás előrejelzésére is használt számítógépes modellszimulációk korlátaira.
A kutatást vezető Sluijs kiemelte, hogy a pollenleletek alapján a pálmák olyan területeken nőttek, ahol az év öt hónapjában állandó sötétség uralkodik. Hozzátette: modern vizsgálatok alátámasztották, hogy ezek a fák képesek átvészelni ilyen hosszú napmentes periódusokat is.
„Az 50 millió évvel ezelőtti rövid felmelegedés pontos oka egyelőre ismeretlen” – jelentette ki Sluijs. Egy lehetséges kiváltó ok a szén-dioxid-koncentráció hirtelen, mai szintet is jelentősen meghaladó megugrása lehetett, melyet talán vulkánkitörések vagy a tengerfenék alatti megfagyott metán kiolvadása idézhetett elő.
Kapcsolódó cikkek:
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a tó élővilága.
Súlyosabb lett az új generációs Starlink hatása a rádiócsillagászatra
Elon Musk műholdcsordája nemcsak az égbolt látványát és a vizuális csillagászatot teszi tönkre, hanem a rádiócsillagászok által vizsgált jeleket is használhatatlanná változtatja.
Kiderült, hogyan haltak ki Ciprus törpe állatai
A jégkori megafauna törpe termetű képviselői, mint a törpe víziló vagy a törpe elefánt utolsó példányai 10-12 ezer évvel ezelőtt éltek Cipruson.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
