Intsen búcsút a fejfájásnak!

2009.10.27.Admin

National Geographic Magyarország

Életünk során legalább egyszer biztosan szenvedtünk már a fejfájás kínzó érzésétől. A lakosság 40–50 százaléka pedig rendszeresen küzd különböző típusaival.

A krónikus fejfájástól szenvedők gyakran esnek a fájdalomcsillapítók átmeneti enyhülést kínáló csapdájába, amely több szempontból is veszélyes lehet. A fájdalomcsillapítók gyakori szedése károsítja a gyomor- és bélnyálkahártyát, amelynek súlyos következménye lehet a gyomor- és nyombélfekély kialakulása. A fájdalomcsillapítók helytelen használata ezen kívül önmagában is fenntarthatja a fejfájást, így nem csak a tüneteket nem szűnteti meg, de a diagnózist is nagymértékben megnehezíti. A fejfájások kezelésében nagyon fontos az egyénre szabott terápia, hiszen a közel azonos tünetek hátterében egyéntől függően más-más kiváltó ok is állhat – hangsúlyozza dr. Nagy Ildikó, az Oxygen Medical neurológusa.

Mitől fáj?
Fejfájás több okból jelentkezhet. Az őszi-téli időszakban gyakori kísérője a náthás, influenzás megbetegedéseknek. Oka lehet a túlzott dohányzás, a másnaposság, a stressz és a kialvatlanság is.

Az eddig felsorolt tényezők mellett fejfájást okozhat még:

szervi eltérés, a nyaki csigolyák addig fel nem ismert elváltozása,

különböző izomcsoportok görcse, merevsége,

magas vérnyomás,

cukorháztartás zavara,

rossz látásélesség,

pajzsmirigy betegség,

krónikus arcüreggyulladás,

gyulladásban lévő foggyökér is.

Ahány fej, annyi fájás
Az önálló fejfájások különböző típusúak lehetnek: migrén, tenziós, vagy a viszonylag ritka, de igen erős fájdalmakat okozó cluster.

Migrén

jellemzően a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető fájdalom formájában

6–9 erősségű egy tízes fájdalom pontozó skálán

órákon, vagy akár 1–2 napon át is tarthat

fizikai aktivitás fokozza

gyakran társul hozzá rosszullét, hányinger, fénytúlérzékenység

nőknél háromszor gyakrabban jelentkezik

látásjelenségek előzhetik meg a fájdalmat ( fénylő foltok, kaleidoszkop szerű kép, stb)

Tenziós fejfájás

a legtöbb esetben enyhe, vagy mérsékelt (erőssége 4–6) fájdalommal jár,

a fej körül, abroncsszerű fájdalommal jár, mely a nyaki- tarkótájék felé is kisugározhat

gyakran kíséri szorongás és depresszió

napokig eltart, krónikus formájában több mint havi 15 napig is.

Cluster

szintén féloldalon, jellegzetesen a szem körüli környéken okoz éles, szúró fájdalmat

(erőssége ált. 10-es) amelyhez könnyezés, orrdugulás, orrfolyás, szempirosság társul

fiatal, dohányzó férfiaknál gyakoribb

ált. 30–90 percig tart

Hogyan kezelhető?
A fejfájás kezelésére ma már számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre. A gyógymódok típustól és egyéntől függőek lehetnek, így azok meghatározása minden esetben szakorvos feladata.

A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben neurológushoz kerülnek, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat. A fájdalmak alapos feltérképezéséhez indokolt lehet belgyógyászati, szemészeti, fogászati kontroll és képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is.

A pontos diagnózist mi magunk is segíthetjük, amennyiben részletesen be tudjuk mutatni a fejfájás jellegét. A kivizsgálás előtt gondoljuk át otthon a következő kérdéseket:

milyen jellegű a fejfájás?

milyen gyakorisággal jelentkezik?

a fej melyik részén érezhető?

mennyi ideig tart?

a fejfájás jár-e más tünettel is? (hányinger, szédülés, fénytúlérzékenység…)

milyen gyógymódokat próbáltunk ki eddig a fájdalom csillapítására?

A fejfájással nem kell együtt élni!
A fejfájás hátterében álló okok alapos felderítése után kezdhetjük meg a fájdalom megszűntetését. Mindezen információk birtokában a megelőző terápiák sikere és sikertelensége alapján lehet összeállítani egy terápiás tervet, amihez a beteg aktív együttműködése is szükséges.

Az önálló fejfájások esetén a fejfájás típusától függően kell a kezelést kiválasztani. Tenziós fejfájás akut formájában alkalmi fájdalomcsillapítás ajánlott (paracetamol vagy acetil-szalicilát nagy adagban). Amennyiben a fájdalom krónikussá válik, megelőző kezelés, ált. antidepresszáns kezelés beállítása szükségessé válhat. Életmódbeli változtatásokkal – a napi rendszeresség visszaállítása az étkezéseket, alvást, fizikai aktivitást illetően, a dohányzás, alkohol kerülése – mellett különböző relaxációs kezelések és stresszoldó módszerek, masszázs is hatásosak lehetnek.

Migrén esetén megkülönbözetünk egy roham- és egy megelőző kezelést. A rohamkezelés célja a kezdődő, vagy már fennálló fájdalom és a kísérő panaszok csökkentése. Rohamgyógyszerként jól használhatóak a hányás és fájdalomcsillapítók kombinációját tartalmazó készítmények. Emellett a triptánok (specifikusan migrén ellenes szerek) jelentik a megoldást erősebb vagy nagyobb korlátozottságot okozó migrénes fejfájás esetén. A megelőző kezelés akkor javasolt, ha gyakoribb, vagy hosszan tartó fejfájások jelentkeznek. Megelőző kezelésként antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, kardiológiai gyógyszerek alkalmazhatóak megfelelő orvosi felügyelet mellett.

Migrénesek egy csoportjánál – terhes nők, gyermekek, stressz kiváltotta fejfájásban – a relaxációs technikák, a pszichoterápia hatásos lehet. Az életmódbeli változások is segíthetnek, főleg a rendszeres fizikai aktivitás, a rendszeres étkezések és a megfelelő alvási időszakok betartása.

Cluster fejfájásban a gyorsan ható készítmények alkalmazhatók eredményesen, tekintettel a rohamok rövid időtartamára, de igen kifejezett erősségére. Ilyenkor oxigén belélegzés, orrspray vagy injekció formájában alkalmazható triptánok jönnek szóba. Megelőző kezelésként kardiológiai szerek, szteroidok alkalmazhatók.

Forrás: Orvost keresek.hu, a Prima Medica Egészségközpontok tagja