Eddig nem látott Archaeopteryx fosszília a müncheni börzén
A nagyközönségnek is bemutatják az ősmadár egyik maradványát, amely eddig csak elmondás alapján létezett, s lenyomatát is csak egyetlen egyszer állították ki az elmúlt évtizedben.
Ahhoz képest, hogy az Archaeopteryx evolúciós szempontból az egyik legérdekesebb, és összességében is az egyik legismertebb őslény, meglepően kevés lelet akad belőle. Tíz kövület és egy toll-lenyomat – semmi több. Az egyik példány pedig eddig csak elmondás alapján létezett, csupán egy lenyomatát – nem magát a kövületet – állították ki egyszer a ’90-es években.
A Der Standard című napilap online kiadásának tudósítása szerint most végre eljött az idő – az eddig elrejtett ősmaradvány rivaldafénybe kerül. Tulajdonosa közölte, hogy az ősmadarat a müncheni ásvány- és kövületvásáron kívánja bemutatni a nagyközönségnek. Azt még nem lehet tudni, hogy a lelet milyen körülmények között került elő.
A toll számbavételétől függően „nyolcadik” vagy „kilencedik” példány a közlés szerint kar- és vállcsontokból, a koponyából és néhány nyakcsigolyából áll. UV-fényben állítólag felismerhető rajta néhány toll-lenyomat. A másik kilenc csontvázkövülettől eltérően ez a példány nem az ismert solnhofeni vagy eichstätti lelőhelyekről, hanem a szintén németországi Ingolstadthoz közeli Daiting melletti kőbányából származik. Az ottani kőzet néhány százezer évvel fiatalabb, a kövület vizsgálatából tehát többet meg lehetne tudni az ősmadarak evolúciójáról.
A felső jura korú rétegekből előkerült Archaeopteryx a madarak legkorábbi képviselőihez tartozik. A fejétől a farkáig mintegy 60 centiméter hosszú ősi szárnyas a mozaikevolúció tipikus példája: egyaránt rendelkezik madár- és hüllőbélyegekkel. Míg előbbit elsősorban az evezőtollas szárnnyá alakult mellső végtagok illetve a csőr jelentik, utóbbihoz a fogakkal teli állkapocs vagy a szárnyak végén karomban végződő ujjpercek tartoznak. Az Archaeopteryx maradványok alaposabb megismerése mérföldkőnek bizonyult a madarak evolúciójának megértése szempontjából, és a figyelmet ráirányította a theropoda dinoszauruszok néhány képviselőjére, elsősorban a raptorfélékre, amely feltűnő hasonlóságot mutat a madarakkal.
Kapcsolódó cikk:
Négyszárnyúak voltak az első madarak?
Öt másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz
A hétköznapi viták gyakran agresszív veszekedéssé fajulhatnak, azonban van olyan módszer, amellyel ez a stádium megelőzhető.
Ez a borostyán igazi kincs
A 40 millió éve megkövült gyanta olyan ritkaságot rejt, amely Európa egykori biológiai sokféleségéről is árulkodik.
Megviselte a jégkori klíma Európa népességét
Drámai népességcsökkenést okozott Európa vadászó-gyűjtögető lakói körében a jégkori klíma.
A sókrízis gyökeresen átalakította a Földközi-tenger élővilágát
A kb. 5-6 millió évvel ezelőtti időszakban a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közti összeköttetés megszakadt, a tenger pedig közel jutott a teljes kiszáradáshoz.
Agyunk legemberibb részét fenyegeti az öregedés
Az emberi agy és a csimpánzagy öregedésének folyamatait összehasonlítva derült ki, hogy a prefrontális kérgünket sújtja leginkább a kor.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
