Egy csoda a százból: Masat–1 – Az első magyar műhold
Elfér a kezünkben: kisebb és könnyebb egy dobozos tejnél, napenergiával működik, és kevesebbet fogyaszt, mint egy mobiltelefon.
Képes üzeneteket továbbítani a világűr szélsőséges körülményei között is, miközben gyorsabban száguld egy puskagolyónál. A Masat–1 elnevezés a „magyar” és a „satellite” szavakból származik. Az első magyar műhold egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit lesz: egy 10x10x10 centiméteres kocka, amely legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet.
A kezdetek
A Masat–1 kisműholdhoz az indító ötletet külföldi példák adták: 2007 szeptemberében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) által közösen szervezett I. Lengyel-Magyar Űrkutatási Diákkonferencián a lengyel hallgatók lelkes beszámolói a PW-SAT-ról (ugyancsak CubeSat) kellő motivációnak bizonyultak. Megszületett az ötlet: magyar hallgatók és tanáraik egy önálló pikoműhold-programot.
A megvalósítás folyamata
Kis méretük ellenére a pikoműholdak megépítése hasonlóan összetett, mint nagyobb társaiké. Meg kell valósítani három alaprendszert: a tápellátást, a kommunikációt és a fedélzeti számítógépet. Ezekre épülhetnek az alrendszerek, mint pl. a navigációs és orientációs illetve az adatgyűjtő rendszer. A műhold építése mellett kiemelkedő szerepet kapott a földi állomás kialakítása is, amelynek fő feladatai: a szatellitet vezérlő parancsok sugárzása, pályájának követése, illetve az érkezett jelek fogadása és feldolgozása.
 |
| |
Az irányítás fontos része az űreszköz aktuális helyzetének megállapítása – az ehhez szükséges szoftvert tanulmányi feladatként mérnök-informatikus hallgatók készítik. Minden űreszköznek, mielőtt felszerelik egy rakétára, sikeresen át kell mennie bizonyos teszteken. A készítők feladata a megadott minősítő tesztek (pl. szélsőséges hőmérséklet, vákuum, véletlenszerű vibráció, statikus gyorsulás) elvégzése. A tervek szerint a kilövés külföldön lesz – ennek szervezése jelenleg is zajlik, várhatóan 2010 végén indul útjára a Masat–1.
Nehézségek
A sikeres megépítéshez és kilövéshez a szakmai mellett pénzügyi támogatásra is szükség volt. A szponzorok, innovatív ipari résztvevők felkutatása kritikusan fontos lépés volt. A másik fő nehézséget az okozza, hogy míg másutt egy ilyen feladatot teljes munkaidős mérnökcsapat végez, addig ebben az esetben a projektben résztvevők a szabadidejüket áldozzák fel a feladat elvégzésére, anyagi támogatás nélkül. Az ipar és a MŰI egyaránt komoly lehetőségeket látott a Masat–1 megépítésében, ezért támogatást nyújtott a megvalósításhoz. A Masat–1-et a médiában történő megjelenése óta élénk érdeklődés övezi: számos cikk, interjú követi nyomon a megvalósulás egyes fázisait. Az első magyar műhold nemcsak a szakmai, hanem a szélesebb érdeklődői körökben is népszerű témává vált.
A kiállításon
Számos korábbi együttműködés során vettek részt a magyarok műholdak fejlesztésében: jellemzően egy adott rendszer megvalósításában. Arra azonban még nem volt példa, hogy egy komplett műhold készüljön el hazánkban „saját kútfőből”. Abban is eltér néhány másik projekttől, hogy megépítői nem „készen vásárolják” az alap- és alrendszereket, hanem teljes mértékben maguk építik a műholdat.
A Masat–1 alapvetően oktatási és demonstrációs céllal készül, de megvalósításával egyrészt pár új tudományos kísérletre ad lehetőséget, másrészt a jövőben újabbak hordozója is lehet.
A Masat–1 fejlesztése nyomon követhető a http://cubesat.eet.bme.hu weboldalon, folyamatosan aktualizált hírekkel.
További csodák a National Geographic Online-on:
Rizsháncs és papír lehet a jövő szigetelőanyaga
A rizsháncs olyan mezőgazdasági melléktermék, amelynek már eddig is számos felhasználási formáját találták ki, most egy újabb áll be ebbe a sorba.
Kiterjedt ősi tiszafaerdők
Kelet-Anglia egy sík régióját a régmúltban kiterjedt tiszafaerdők uralták.
A palackorrú delfin elektromos érzékelője
Egy új kutatás szerint a palackorrú delfinek is érzékelhetik az elektromos teret az orrukban lévő érzékelővel.
Kiterjesztett valóságot alkalmazó orvosi eszköz készült Pécsen
A Pécsi Tudományegyetem részvételével fejlesztették azt az új orvosi eszközt, amelyben kiterjesztett valóság segíti a vizsgálatok kiértékelését és az eredmények gyakorlati felhasználását.
A fekete halál túlélőinek átalakult a mikrobiomja
Sok modern, civilizációs betegség hátterében sejtik a mikrobiom valamilyen hatását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
