Egy csoda a százból: Masat–1 – Az első magyar műhold

Képes üzeneteket továbbítani a világűr szélsőséges körülményei között is, miközben gyorsabban száguld egy puskagolyónál. A Masat–1 elnevezés a „magyar” és a „satellite” szavakból származik. Az első magyar műhold egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit lesz: egy 10x10x10 centiméteres kocka, amely legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet.

A kezdetek
A Masat–1 kisműholdhoz az indító ötletet külföldi példák adták: 2007 szeptemberében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) által közösen szervezett I. Lengyel-Magyar Űrkutatási Diákkonferencián a lengyel hallgatók lelkes beszámolói a PW-SAT-ról (ugyancsak CubeSat) kellő motivációnak bizonyultak. Megszületett az ötlet: magyar hallgatók és tanáraik egy önálló pikoműhold-programot.

A megvalósítás folyamata
Kis méretük ellenére a pikoműholdak megépítése hasonlóan összetett, mint nagyobb társaiké. Meg kell valósítani három alaprendszert: a tápellátást, a kommunikációt és a fedélzeti számítógépet. Ezekre épülhetnek az alrendszerek, mint pl. a navigációs és orientációs illetve az adatgyűjtő rendszer. A műhold építése mellett kiemelkedő szerepet kapott a földi állomás kialakítása is, amelynek fő feladatai: a szatellitet vezérlő parancsok sugárzása, pályájának követése, illetve az érkezett jelek fogadása és feldolgozása.

100 csoda Május 2-ig megtekinthető a 100 csoda – A jövő születése című, mai hazai találmányokból összeállított kiállítás a budapesti Párisi Udvarban. A 100 csoda kiállítás médiatámogatójaként online hírlevelünkben hétről-hétre bemutatunk egy mai találmányt. www.100csoda.hu

Az irányítás fontos része az űreszköz aktuális helyzetének megállapítása – az ehhez szükséges szoftvert tanulmányi feladatként mérnök-informatikus hallgatók készítik. Minden űreszköznek, mielőtt felszerelik egy rakétára, sikeresen át kell mennie bizonyos teszteken. A készítők feladata a megadott minősítő tesztek (pl. szélsőséges hőmérséklet, vákuum, véletlenszerű vibráció, statikus gyorsulás) elvégzése. A tervek szerint a kilövés külföldön lesz – ennek szervezése jelenleg is zajlik, várhatóan 2010 végén indul útjára a Masat–1.

Nehézségek
A sikeres megépítéshez és kilövéshez a szakmai mellett pénzügyi támogatásra is szükség volt. A szponzorok, innovatív ipari résztvevők felkutatása kritikusan fontos lépés volt. A másik fő nehézséget az okozza, hogy míg másutt egy ilyen feladatot teljes munkaidős mérnökcsapat végez, addig ebben az esetben a projektben résztvevők a szabadidejüket áldozzák fel a feladat elvégzésére, anyagi támogatás nélkül. Az ipar és a MŰI egyaránt komoly lehetőségeket látott a Masat–1 megépítésében, ezért támogatást nyújtott a megvalósításhoz. A Masat–1-et a médiában történő megjelenése óta élénk érdeklődés övezi: számos cikk, interjú követi nyomon a megvalósulás egyes fázisait. Az első magyar műhold nemcsak a szakmai, hanem a szélesebb érdeklődői körökben is népszerű témává vált.

A kiállításon

Számos korábbi együttműködés során vettek részt a magyarok műholdak fejlesztésében: jellemzően egy adott rendszer megvalósításában. Arra azonban még nem volt példa, hogy egy komplett műhold készüljön el hazánkban „saját kútfőből”. Abban is eltér néhány másik projekttől, hogy megépítői nem „készen vásárolják” az alap- és alrendszereket, hanem teljes mértékben maguk építik a műholdat.

A Masat–1 alapvetően oktatási és demonstrációs céllal készül, de megvalósításával egyrészt pár új tudományos kísérletre ad lehetőséget, másrészt a jövőben újabbak hordozója is lehet.

A Masat–1 fejlesztése nyomon követhető a http://cubesat.eet.bme.hu weboldalon, folyamatosan aktualizált hírekkel.

További csodák a National Geographic Online-on: