Tízmillió évvel korábban is megjelenhettek a dinoszauruszok

Tanzániában a paleontológusok megtalálták a dinoszauruszok legkorábban élt rokonát. A felfedezés nyomán akár tízmillió évvel korábbra tehető az állatcsoport eredete – vélik a kutatók.
A 243 millió évvel ezelőtt – a triász időszakban – élt labrador kutya méretű Asilisaurus kongwe az ún. Silesauridae csoportba tartozott, amely hüllők a dinoszauruszok legközelebbi rokonai voltak. A két, közös őstől származó csoport a törzsfejlődés során elvált egymástól, és egy időben fejlődtek tovább. Azonban a legkorábbi ismert dinoszaurusz is csak 230 millió éves.
Christian Sidor, a mostatni leletet dokumentáló tanulmány társszerzője, a Seattle-i Természettudományi és Kulturális Múzeum őslénykutató kurátora szerint az, hogy egy az eddig ismert példányoknál tízmillió évvel korábban élt Silesaurid hüllő nyomára bukkantak, teljesen megváltoztatja a helyzetet. Az Asilisaurus kora azt sugallja, hogy néhány dinoszaurusz faj már a középső triász idejében is élhetett. Hozzá kell tenni, hogy mindez csak elméleti következtetés: az ebből az időszakból származó valódi dinoszauruszra még semmilyen kézzelfogható paleontológiai bizonyíték nincsen.
A korai dinoszauruszok a mindenevők rokonai?
2007-ben Tanzániában, a Ruhuhu völgyében legkevesebb 12 Asilisaurus csontjait találták meg. Egyik sem maradt fent sértetlenül, ezért Sidornak és csapatának a vizsgálathoz darabonként kellett kiraknia a csontvázakat.
Amit végül összeraktak, az nem egészen úgy nézett ki, mint amire az őslénykutatók gondoltak volna. Ahelyett, hogy „baltafejű, fűrészfogú húsevőre” hasonlított volna, az Asilisaurus egy könnyű, karcsú lábú állat volt ék alakú fogakkal és az állán kicsi, csőrszerű képződménnyel. A csőr arra utal, hogy az Asilisaurus leveleket, hajtásokat tépett le, ami viszont azt jelenti, hogy az állat feltételezhetően növényevő volt, esetleg növényeket és állatokat egyaránt fogyasztott – vélik a kutatók.
A világ egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirata, a brit Nature oldalain publikált tanulmány szerint rejtélyes módon a hosszú farkú állat mind a négy lábát használta, ha futásról volt szó, annak ellenére, hogy a korai dinoszauruszok legtöbbje két lábon járó húsevő volt.
„Ez kicsit bonyolítja a helyzetet, mert most valószínűleg egy feltételezhetően négy lábon járó, a dinoszauruszok csoportjához közel álló növényevővel van dolgunk” – mondta a tanulmány társszerzője, Sidor, aki a kutatásához elnyerte megnyerte a National Geographic Society Kutatási és Felfedezési Bizottságának támogatását.
Az ősi hüllők az átmeneti időszakban
A kutatásban nem részt vevő Christopher Brochu, az Iowai Egyetem gerinces paleontológusa szerint egyrészről az Asilisaurus felfedezése „egy elegánsan beteljesült jóslat”. Ez azért van, mert az őslénykutatók tudják, hogy a dinoszauruszok az Archosaurusokhoz tartoznak. Ezen a csoporton belül a dinoszaurusz ősei két ágra váltak szét a fejlődés során: az egyikhez tartoznak a mai madarakéhoz hasonló csontvázzal rendelkező Silesaurideae hüllők, a másikba pedig azok, amelyek a krokodilfélékkel állnak közelebbi rokonságban.
„A középső triász korból származó krokodilféle dinoszaurusz ősmaradványainak megtalálása óta egy olyan állat, mint az Asilisaurus felfedezése, már csak idő kérdése volt. De egy új kutatás még ezen is túlmutat. Eszerint a legkorábbi Archosaurusok mások voltak, mint ahogy gondoltuk” – jelentette ki Brochu.
Az Asilisaurus felfedezésén kívül a kutatásokat vezető Sidor és kollégái más különféle Archosaurus fajokat is gyűjtöttek a Ruhuhu völgyéből – többet, mint más területekről. A leletek egy átmeneti korból származnak, ami Brochu szerint nagyon érdekes és magával ragadó időszaka az élet történelmének.”