Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Tudomány

Új globális egyensúly küszöbén

2010.03.19.Admin
National Geographic Magyarország

Közhelyszerűen emlegetett kifejezésünk a „fenntartható fejlődés”. De mit is jelent ez? A fogalom alatt nem ugyanazt értik a kutatók, a mérnökök, a közgazdászok vagy például a National Geographic Online olvasói.

Az alábbiakban Dr. László Ervin filozófusprofesszor gondolatait ismertetjük. A „változás dinamikája” című előadása elhangzott a Pécsi Tudományegyetemen a Mandulavirágzási Tudományos Napok keretében.

Az egyensúly mást jelent az élettelen és az élő rendszerekben. Egy szikla legördül a hegyoldalról, valahol megnyugszik, és évmilliókig ott áll egyensúlyban anélkül, hogy változna. Az élőlény azonban olyan, mint az akrobaták építette embergúla a cirkuszi porondon: ha egyik tag picit billen, akkor többiek, az egész rendszer együttesen korrigálja azt, megtartva a dinamikus egyensúlyt. Az élő szervezetek, például jelen cikk olvasójának biológiai egyensúlya, homeosztázisa sem más, mint a szervek folyamatos önszabályozó, a normálistól eltérő értékeket javító rendszere. Grafikon rajzolva ez az egyensúly egy hullámgörbét mutat. A rendszer komplexitása az idő függvényében növekedhet, történhet evolúciós fejlődés. A gond, amikor a kilengések, vagyis a hullámok növekszenek. Mert azt egy idő után a rendszer már nem tudja korrigálni, és ezen törésponton az egyensúly összedől. Egy újfajta egyensúlynak kell kialakulni, aminek komplexitása lehet az előzőnél sokkal alacsonyabb, de lehet sokkal magasabb is.

 forrás:Dr. László Ervin

forrás:Dr. László Ervin

A földi társadalom is dinamikus rendszer, aminek kilengése eljutott a törésponthoz. Itt nem csak az éghajlatváltozásra kell gondolni, az csak a legszembetűnőbb. A történelem során a fejlődés eddig fenntartható volt, mert az emberség új és új erőforrásokat tudott a rendszerbe vonni. Energiaforrásokat és földrajzi helyekről is. Csakhogy mára a Föld megtelt, kolonizációs folyamtokra nincs tovább lehetőség.

Elértük a töréspontot. A kérdés tehát az, hogy az új egyensúly a mostaninál alacsonyabb, vagy magasabb szinten alakul-e a jövőben. Egyes számítások szerint hat-hétszáz millió embert tud eltartani a Föld, tehát az emberi kultúra alapvető kérdéseiről van szó. A „B válasz”-hoz az emberek gondolkodása kell hogy változzon. Értékváltásra van szükség, és ez a folyamat nem reménytelen – hirdeti László Ervin. Ugyanazokat a kiadványokat, gondolatok, amit 15 éve még furcsállón, vagy kézlegyintéssel fogadtak, ma egyre elfogadottabbak, a döntéshozó politikusok és gazdasági vezetők körében is. Példaként a „planetáris etika” kifejezést említi a professzor, ami ma elfogadott már konferenciatéma.

Az állatvilágból hozott ösztön, a „minél többet fogyasztani”, és ezt le lehet vetkőzni. Ahogy az egyén személyes táplálkozásában is ott tudja hagyni az egészségtelen, vagy fölösleges ételt, akár fogyókúrázni is tud, úgy a társadalomnak is meg kell ezt tanulnia.

A klímaváltozás „nem csak veszély, hanem esély is” – mondja László Ervin. Itt van ugyanis egy jelenség, ami jelzi, felhívja a figyelmet hogy így nem mehet tovább. És a legnagyobb változás az lesz, ha el is hisszük, hogy lehet változni. És akkor kialakul egy más, magasabb szintű egyensúly.

A felhívás most egyértelmű. Nem arról van szó, hogy rosszabbul kell élni, hanem másképp kell élni. A tízmilliós kis országnak is. Miden egyedének. A változásban mindenkinek meg van a személyes feladata. „Az én feladatom – hirdeti a tudós – hogy a nagyközönségnek az érdeklődését megszerezzem hozzá”.

Tudástársadalom Alapítvány
A tudományos-technikai forradalom kezdete óta a kutatások, felfedezések mozgatják a világot. Egy a gépkocsi árában például az anyag az munkaerő, vagy az energia költsége nem meghatározó. Az igazi érték a termékbe invesztált kutatás. Mindezek mögött azonban jelentős tőkebefektetés áll. Amikor egy magánvállalat költ vagyonokat a kutatás-fejlesztésre (K+F), akkor mondhatjuk az a cég magánügye. Azonban, amikor az állami kutatóintézetek, egyetemek teszik ugyanezt – és sokszor olyan alapkutatásokról van szó, aminek nem is látszik közvetlen haszna – akkor az adófizetők könnyen megkérdőjelezik a költekezés indokoltságát. Japán, USA a GDP közel 3 százalékát költi K+F-re, és az EU is ezt az arányt tűzte ki stratégiai céljaként, és ez a pénz nem kevés. Az Egyesült Államokban fogalmazódott meg, hogy a tudományt ki kell hozni a laboratóriumok zárt világából, és a lakossággal is meg kell ismertetni (el kell fogadtatni) az anyagi áldozatvállalás szükségességét. Ez a tudományos világnak jól felfogott érdeke. Magyarországon Tudástársadalom Alapítvány hivatott a fenti célok szolgálatára. Sokoldalú tevékenységük egyik eleme volt a Pécsi Tudományegyetem szervezte Mandulavirágzási Tudományos Napok, például a fenti előadás hirdetése.

Hozzászólások

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

A kőolaj iránti kereslet továbbra is nő, azonban ez a trend egészen gyorsan megfordulhatna egy új elemzés szerint.

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket