Óriási dinoszaurusz-evő krokodilok a krétából

A bizonyítékok arra mutatnak, hogy a limuzin-hosszúságú Deinosuchus – a „szörnyűséges krokodil” – valószínűleg a sekély vizekben portyázott, és saját méretével megegyező nagyságú dinoszauruszokra vadászott.

A paleontológusok a napokban jelentették be kutatásaik eredményét, miután a mintegy 79 millió éves megkövült ürülékdarabokat, a koprolithokat kielemezték. A lelet nagy valószínűséggel az első ismert állati ürülék, amely a Deinosuchustól származik. A felfedezés lehetővé teszi, hogy bepillantást nyerjünk az Egyesült Államok és Mexikó területén valaha élt óriás krokodilok életébe.

Az elmúlt években a Georgia folyó mellett fellelt ürülékmaradványban homokot és kagylófosszíliákat is találtak, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a krokodil kedvelte a tölcsértorkolatokat, ahol valószínűleg tengeri teknősökkel táplálkozott. Samantha Harrel, a georgiai Colombus Egyetem végzős hallgatója március 17-én publikálta kutatásának eredményeit, amely szerint a georgiai Deinosuchus nagy valószínűséggel csúcsragadozó volt ebben a régióban.

Az őslénykutató csoport megkövesedett cápafogakat is talált a koprolith külsejébe ágyazódva. Mivel a fogból nem állapítható meg, hogy megemésztették-e vagy sem, a csapat úgy véli, hogy a fogat egy cápa akkor hagyhatta hátra, amikor a <Í>Deinosuchus ürülékében kutatott élelem után. A kutatók az ürülékmaradványban egyáltalán nem találtak csontokat vagy más, meg nem emésztett állati részeket.

“Ez tulajdonképpen jó hír, mert mind az ősi, mind a mai krokodilnak olyan a gyomornedve, ami megemészti a csontot, szarvat, fogakat és minden mást, ezért megerősíti, hogy a lelet a krokodiltól származik” – mondta el Harrel.

Krokodilok a dinoszauruszok ellen
„A Deinosuchus nagy valószínűséggel találkozhatott kevésbé könnyen elejthető zsákmány állatokkal is, mint például nagy testű dinoszauruszokkal. Erre a régebbi harapásnyom-leletből lehet következtetni” – jelentette be David R. Schwimmer, a Columus Egyetem paleontológusa.

A Deinosuchus fogának a zsákmány csontjaiban látható lenyomata elárulja, milyen gigászi küzdelem zajlott a 9 méter hosszú krokodil és a dinoszauruszok között, amelyek között a T. rex rokona, az Allalachiosaurus montgomeriensis és az Albertosaurus is ott lehetett.

„Az egyik maradványból látszik, hogy a csont begyógyult, ami azt jelenti, hogy az állat túlélte a támadást” – mondta Schwimmer. „Ez azt bizonyítja, hogy legalább egy példány nyilvánvalóan ragadozó volt, nem pedig dögevő” – tette hozzá.

Schwimmer először furcsa, gödrös, tojás formájú bemélyedést figyelt meg a Georgiai tengeri teknősmaradványokon. Később hasonló nyomokat fedezett fel a Texasi Big Bend Nemzeti Parkban és a New Jersey Állami Múzeumban kiállított dinoszaurusz-csontokon.

„Ezeket a harapásokat nagyon erős állkapocs és rengeteg fog okozta. Nagyon valószínű, hogy ettől a méretes, tompa-fogú őskrokodiltól származtak – jelentette ki a szakember, hozzátéve, hogy nem ismer más ősállatot, ami ezeket a tompa harapásnyomokat okozhatta volna.

Durva vadász
Stephani Drumheller, , az Iowai Egyetem doktorandusza az őskrokodil-harapások szakértője szerint ezek a fognyomok azonban csak egy részét támasztják alá a tényeknek.

„A mai krokodilfélék – krokodilok, alligátorok, stb. – inkább egyben lenyelik a kisebb zsákmányt, a nagyobbakat pedig falatnyi méretű darabokra szedik, kevés nyomot hagyva hátra. Ebből arra következtetünk, hogy az óriáskrokodilok, mint pl. a Deinosuchus még pusztítóbb étkezési szokásokra lehettek képesek” – tájékoztatott.

A Deinosuchus hirtelen támad áldozatára – itt éppen egy méretes Albertosaurusra (Forrás. National Geographic)

A létező harapásnyom-maradványok miatt felmerülhet bennünk a kérdés: miért vesztegette energiáját teknősökre egy olyan krokodil, amelyik le tudott teperni egy hatalmas, húsos dinoszauruszt is? A válasz az élőhely. A mai krokodilok, mindenre vadásznak, ami a területükön fellelhető. Ugyanez a tényező határozta meg azt, hogy a Deinosuchus éppen teknősöket, dinoszauruszokat vagy egyéb zsákmányállatokat fogyasztott.

Nem tartottak ki sokáig?
„Az Észak-Amerikai születésű Deinosuchus szintén megerősíti azt a tényt, hogy az óriáskrokodilok különböző helyekről származnak, és különböző időben éltek” – vélekedett Paul Sereno, a 110 millió éves Sarcosuchus imperator – más néven a nigeri szuper krokodil – felfedezője, a chicagói Egyetem őslénykutatója.

A kréta időszak vége előtt élt Deinosuchus közelebbi rokonságban állt a mai krokodillal, mint a szuperkrokodillal, és máris az ismeretlenbe tűnik. Mi történhetett velük?

Sereno kifejtette, hogy egy kifejlett hím krokodil valószínűleg több mérföldnyi folyó menti területet tartott ellenőrzése alatt, hogy elegendő zsákmányt szerezhessen. A távolság kényszere tartotta a populációt alacsony szinten – ezért volt sebezhető az óriáskrokodil és ezért halhatott ki, amikor megváltoztak a környezeti feltételek.

„Úgy tűnik, hogy az óriás krokodilok számára kialakuló megfelelő körülmények nem álltak fent sokáig” – vélekedett Sereno.

Kapcsolódó cikk:
Három új őskrokodilfaj lelete került elő Afrikából