A húsvéti nyúl is felelősség, avagy mitől nyúl a nyúl? 1. rész

Cikkünk szerzője, Jekkel Gabriella nyúletológiából doktorált, 10 éve foglalkozik törpenyulakkal. Egyre elterjedtebb ezen kis állatok hobbi-tartása. Főleg húsvétkor veszik őket az emberek, mert aranyosak és picik. Sajnos azonban sok mindent nem tudnak róluk. A cikkel a szerző egy kis bevilágítást próbál adni a kis lények életébe, „gondolataiba”.
Kép és szöveg: Jekkel Gabriella
Minek a szimbóluma a nyúl?
A húsvéti nyúl szimbolikáját nem könnyű megmagyarázni.Egyesek szerint Ostarával, a germán istennővel áll kapcsolatban, mások szerint a nyúl, mint jelkép a bizánci állatszimbolikára vezethető vissza, ahol Krisztus jele volt. A legvalószínűbb mégis az, hogy egy félreértés miatt került a húsvéti jelképek közé.
Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase. Nyugat-Európa számos országában és az Egyesült Államokban is szokás a húsvéti fészek készítés, amelybe majd húsvét reggelén a nyúl a tojást és az ajándékot tojja. Németországban már a 16. században elindult ez a hagyomány. A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta a termékenység szimbóluma, mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel. A tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termőképessége is ezt segítette elő.
Bármelyik szimbólumeretedetet is vesszük alapul, tény, hogy ma már a húsvét összekapcsolódik a nyúllal. A húsvéti fészekrakás abból a megfigyelésből vezethető le, hogy a nyúlfélék (Leporidae) családján belül a tulajdonképpeni nyulak (Lepus) neméhez tartozik a mezei nyúl, amely az üregi nyúllal ellentétben a föld felszíne felett épít fészket utódai számára. Az újszülött mezei nyulak már világrajöttük napján ügyesen mozognak a terület növényzete között. Ők születésük után rögtön talpra állnak, szőrösek, a szemük is nyitott, és ugyanolyanok, mint szüleik. A házi nyúl és a törpenyúl ősei mégsem ők, hanem az üregi nyulak.
Húsvétkor nagy a kínálat
Húsvét idején felszaporodnak a kisnyulak a kereskedőknél és az állatboltokban. A gondos és állatbarát tenyésztők küzdenek is ez ellen. Az emberek többsége ilyenkor nem mérlegel, csak hazavisz egy pöttömnyi nyulat. Nincs tisztában azzal a ténnyel, hogy egy érző lényt vitt otthonába. Talán azt sem tudja, milyen méretekkel rendelkezik majd néhány hónap múlva az állat. Hisz a törpenyúl maximális súlya 2 kg, ezzel szemben egy óriásnyúl akár 10 kg-ot is meghaladó súlyt érhet el. Azonban elválasztáskor ők is kicsik. Sokszor előfordul, hogy a nyuszi amit leadtak későn született, ezért a neves ünnepre még nincs is elválasztva anyjától. Azok a nyuszik, melyek nem találtak új gazdára az ünnep előtt, akár hónapokig is a kereskedésekben maradnak, már nem kellenek senkinek, hisz megnőttek. Hamarosan megjelennek náluk a nem megfelelő tartásból származó sztereotíp (abnormális) viselkedési formák.
Éppen ezért gondolja meg jól, ha élő nyulat vesz szeretteinek húsvétra. Ismerje meg őket, hisz a nyulak is érző lények, és nem érdemlik meg, hogy pár hét alatt megúnva az utcán végezzék. Ehhez a megismeréshez próbálunk néhány gondolattal segítséget nyújtani a nyulak eredetéről, életmódjáról, viselkedéséről, szokásairól.
A nyulak eredete
A nyúlszerű rágcsálók (Lagomorpha) az eocén korban (45 millió évvel ezelőtt) már éltek. A legrégebbi üregi nyúltól származó csontlelet 6 millió éves, Spanyolország területén, Andalúziában találták. Kb. 1 millió évvel ezelőtt jutott túl a Pireneusokon és telepedett meg Dél-Franciaországban. A Loire azonban még évezredeken keresztül természetes határt szabott további terjedésének. A 10. században jelent meg az üregi nyúl Észak-Franciaországban, majd a középkorban egész Európában elterjedt. A 16. században jutott el Magyarország területére. Az elmúlt két évszázadban tengerentúli országokba is betelepítették, méghozzá olyan sikeresen, hogy Ausztráliában irtóhadjáratot indítottak a jövevények ellen, mivel lelegelték a füvet a juhok elől. Ezért ezen a kontinensen a húsvéti nyúl helyett a húsvéti bilby hozza az ajándékot, amely egy őslakó erszényes.
Sajátos táplálkozás
A nyúl az evolúció során táplálkozási szokásainak megfelelően alakult. Az elfogyasztott (kizárólag növényi) táplálékot így tudják a legjobban hasznosítani. Mivel a növények tápértéke viszonylag alacsony, a nyulaknak sokat kell enniük, hogy igényeiket kielégítsék. A nyúl emésztésének sajátosságai a testtömeghez képest nagy gyomorban és vakbélben lejátszódó, jellegzetes emésztési folyamatokra és lágybélsár-evésre (cekotrófia) vezethetők vissza.
A lágy bélsár a vakbélből származik (cekotróf). A kis, lágy 5–10 bélsárgolyócskából összetapadt, szeder-, (málna)szerű cékotrof ürüléket (fürtöket) nyálkaburok veszi körül, és a kemény bélsárgolyónál nagyobb, 2–3-szor hosszabb. A lágy bélsarat a végbélnyílásban való megjelenésekor az állat „beszívja” a szájába, majd rágás nélkül lenyeli a gyomrába, ami ott golyócskákra esik szét, és keveredik a gyomortartalommal.
A lágy bélsár vagy vitamin bélsár alapvetően (50%-ban) baktériumtestekből áll, összetétele lényegesen különbözik a kemény bélsárétól. Szárazanyagban és rostban szegényebb, fehérjében, vitaminokban – főleg B-csoportbeliekben – és ásványi anyagokban gazdagabb. Ennek köszönhető, hogy a nyulaknak általában nincs szükségük B-csoportbeli és K-vitaminra. Az állat 3 hetes kortól kezd el szilárd takarmányt fogyasztani, ekkor kezdődik meg a cekotróf termelődése is.
Ezen állatok másik emésztési különlegessége, hogy nem tudnak hányni, ezért is kell ügyelni a takarmányozására, mert a szervezetébe került „méreganyagok” mindenképp áthaladnak a bélcsatornán. Emiatt nem szabad lakásban tartott szobatiszta nyúlnak macskaalmot tenni akár a ketrecébe, akár a nyúl-wc-be. Az állat eredendően kiváncsi. Nemcsak szagok alapján ismeri meg környezetét, de sokszor meg is kóstolja azt. A macskaalom anyagának funkciója a vízfelszívás és annak megtartása. Ez a nyuszi gyomrában is hasonlóképpen fog viselkedni és a gyomornedv hatására pogácsát képez. Ezzel az állat pusztulását okozhatja.
Kommunikáció
A nyulak viselkedéstanak megismerése révén fényt deríthetünk kedvencünk tulajdonságaira. Megérthetjük, mit-miért csinál, s ezzel mind az ő életét, mind az együttélésünket megkönnyíthetjük és kellemessé tehetjük. A nyúl szoliter (magányosan élő) állatfaj. Ez a fogalom azt jelenti, hogy a faj egyedei az élettérben elszórtan, egyedül élnek, csak a szaporodási időszak idején társulnak egymással. Ilyen életmódot folytat a mezei és az üregi nyúl. Ezt a tulajdonságát a domesztikáció hatására sem vesztette el.
A nyúl kommunikációjáról és más érdekességekről a cikk második részében olvashat.
A 2. rész itt olvasható>>