A tibetiek genetikailag alkalmazkodtak a magaslati élethez

A Tibeti-fennsík több mint 4000 méter magasan fekszik. Ilyen magasságban a legtöbb ember hajlamos a hypoxiára, azaz a szövetek, sejtek hiányos oxigénellátásban részesülnek, ami akár halálos tüdő- vagy agyvelőgyulladáshoz is vezethet.

A legújabb kutatások szerint, amelynek eredményeit a szakemberek a világ egyik legrangosabb folyóirata, a Science oldalain publikálták, a magaslati élet túlélése érdekében a legtöbb tibeti szervezetében két olyan gén is kifejlődött, amely a vér alacsony hemoglobinszintjéért felelős. „Mivel a hemoglobin a vörösvértestek oxigénszállító alkotórésze (fehérjéje), a felfedezés meglehetősen ellentmondásosnak tűnik” – vélekedett a Salt Lake City-beli Utahi Egyetem Humángenetikai Tanszékének kutatásvezetője, Tatum Simonson. „Nagy tengerszintfeletti magasságban az ahhoz hozzá nem szokott emberek szervezetében általában növekszik a hemoglobinszint, hogy kompenzálja az alacsony oxigénmennyiséget. Ugyanakkor a magas hemoglobinszint olyan komplikációkhoz kötődik, mint a magas vérnyomás vagy a krónikus magashegyi betegség” – tette hozzá. A kutatónő szerint ezek a negatív hatások genetikai mutációhoz vezethettek a tibetiek körében, ami megakadályozta, hogy túl sok hemoglobin termelődjék a szervezetükben.

Korábbi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az alacsony oxigénszintet a tibetiek sűrűbb lélegzetvétellel kompenzálják. Ráadásul a tibetiek erei tágabbak, aminek köszönhetően hatékonyabb a sejtek oxigénellátása.

A magaslati adaptáció genetikai alapjainak felderítése érdekében Simonson és munkatársai egy 4486 méter tengerszint feletti magasságban fekvő faluban élő tibeti parasztoktól gyűjtöttek vérmintákat. A kutatócsapat ezután feltérképezte a tibetiek DNS-ében található jellemző genetikai változatokat, és azokat összevetette a tibeti lakossággal szoros rokonságban álló síksági kínai és japán népesség DNS-mintáival. Számos, a magaslati létformához kötődő génváltozat, többek között azok, amelyek az oxigénszállításért felelősek, kimutatható volt a tibetieknél, ezzel szemben az alacsonyabban élő szomszédoknál nem. Ide sorolható az alacsony hemoglobin-termelésért felelős két gén is.

„A jövőbeni kutatások annak kiderítésére fognak irányulni, hogy pontosan hogyan működnek a módosult gének, ami elősegíthetné a hegyibetegség kialakulásának megakadályozását” – nyilatkozta Simonson.

Fotók: National Geographic