Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Tudomány

Tülkös dinoszaurusz a Bakonyból

2010.05.31.Admin
National Geographic Magyarország

Új dinoszurusz-fajt tártak föl a Bakonyban a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytárának munkatársai. Az Ősi Attila paleontológus által tavaly talált maradványok a tülkös vagy galléros dinoszauruszok (Ceratopsiák) kizárólagos európai kövületei. A lelet jelentőségét jól mutatja, hogy a felfedezést ismertető publikációt a világ legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature jelentette meg.

Éltek Magyarország területén dinoszauruszok?
A fönti kérdés sokáig nyitott volt. Hazánk geológiai fölépítése lehetővé teszi dinoszaurusz-ősmaradványok előfordulását. Az országban több helyütt mezozóos (azaz a földtörténeti középidőben, a dinoszauruszok korában keletkezett) üledékes kőzetek építik föl a domborzatot, s ezekben igen jó eséllyel őrződtek meg a fosszíliák. S ezen üledékek közül nem csak tengeri, hanem szárazföldi – esetleg közvetlen parti – kőzetek is ismeretesek, amelyek világszerte potenciális lelőhelyei a dinoszaurusz-ősmaradványoknak.

Dinoszaurusz-maradványt azonban sokáig mégsem találtak Magyarországon, legalábbis konkrét kövületet nem. Az 1960-as évek óta azonban ismeretesek nyomfosszíliák, pontosabban egy kis-középtermetű, két lábon járó őshüllő, a Komlosaurus (Komlosaurus carbonis) lábnyomai, amelyek a Mecsek jura korú szenes rétegeiben találhatók. Ezen őshüllőnek azonban csak a lábnyoma maradt fönn, s valódi fosszíliát (csontmaradványt) nem sikerült találni.

Az első valódi kövületek megtalálásáig 2000-ig kellett várni, amikor a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytárának munkatársai egy fiatal, ámde annál ambiciózusabb paleontológus, Ősi Attila vezetésével egy mintegy 4 és fél méteres páncélos dinoszaurusz (Ankylosauridae) maradványaira bukkant a bakonyi Iharkút külszíni bauxitbányájának használaton kívüli részén. A későbbi vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy új fajról van szó, amelyet a Hungarosaurus tormai névre kereszteltek.

A lelőhely
Iharkút neve azonban nem ekkor, hanem az elmúlt napokban, a Magyar Tudományos Akadémia Paleontológiai Kutatócsoportja (amelyhez hozzátartoznak az MTM Őslénytárának munkatársai is) erőfeszítéseinek hála, került be a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. Mégpedig egy olyan lelettel, amely hazai viszonylatban máris az egyik legjelentősebb ősmaradványnak számít, s amely méltó volt rá, hogy 35 év – a vértesszőlősi előember fölfedezése – után a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a brit Nature ismét egy magyar paleontológiai kutatásról számoljon be.

A Veszprém megyében található bakonyi település külszíni bauxitfejtése igazi kincsesbánya a paleontológusok számára. A 140 méter mély, zord katlant az ásatási szezonban az elmúlt tíz évben megszállták a geológusok, munkájuk eredménye pedig több mint tízezer csontlelet, amelyek tudományos feldolgozása nyomán a szakemberek ma már pontosabb és a korábbiakhoz képest árnyaltabb képet alkothatnak a földtörténeti középidő késő-kréta időszakáról.

A lelet
De milyen fosszíliáról is van szó? A kövület fülfedezője – ismételten – Ősi Attila eleinte maga sem hitte, hogy azok a csontmaradványok, amit talált egy olyan állatcsoport kövületei, amelynek eddig megtalált legközelebbi lelőhelyei több mint 6000 kilométerre keletre, Belső-Mongóliában találhatók. A későbbi paleontológiai vizsgálatok valamint külföldi specialisták véleménye is megerősítette azonban, hogy Ősinek és munkatársainak valóban a tülkös vagy más néven galléros dinoszauruszok (Ceratopsidae) csontjait sikerült kiásni az üledékből.

Az őslénytani vizsgálatok után egyértelművé vált, hogy a mintegy másfél méter hosszúságú, 25–30 kg-os testsúlyú, 85 millió évvel ezelőtt, a késő kréta időszakban élt Ajkaceratops kozmaii teljesen új faj, amelynek ez idáig megtalált legközelebbi rokonai, a valaha Belső-Mongólia területén élt Bagaceratopsok voltak.

 A csontmaradványokat megtaláló és a tudományos feldolgozást végző Ősi Attila az <i>Ajkaceratops</i> fejének rekonstrukciójával” /></p><p class= A csontmaradványokat megtaláló és a tudományos feldolgozást végző Ősi Attila az Ajkaceratops fejének rekonstrukciójával

A lelet egy csapásra átírta a tülkös dinoszauruszok elterjedését. Az állatcsoport tagjait ez idáig ugyanis kizárólag Ázsiában (elsősorban a Góbi-sivatag területén) illetve Észak-Amerikában írták le. A Ceratopsiák a júra időszak végén jelentek meg a mai Ázsia területén. (A földtörténeti középidő elején Európa, Ázsia és Észak-Amerika egymással összefüggő kontinenst alkotott /Laurázsia/, amelyet délről – a hatalmas déli kontinenstől /Gondwana/ elválasztandó – a Tethys-őstenger határolt. A középidő során Laurázsia – ahogy Gondwana – területe egyre inkább földarabolódott, s a két nagy szárazföld illetve darabjai – a Tethys rovására – közeledtek egymáshoz.) Az állatcsoport aztán a mezozoikum során az ekkor szárazföldi hidat képező Beringián keresztül több hullámban vándorolt ki a mai Észak-Amerika területére, ugyanakkor ez idáig semmiféle nyugati irányba történő migráció nem volt ismeretes.

Ennek mond gyökeresen ellent a most fölfedezett bakonyi lelet, amely azon túl, hogy teljes revideációra készteti a dinoszauruszok e jelentős csoportjának elterjedéséről alkotott tudományos nézeteket, további évtizedek gerinces paleontológiai kutatásainak képezheti az alapját.

Csuták Máté

Hozzászólások

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

A kőolaj iránti kereslet továbbra is nő, azonban ez a trend egészen gyorsan megfordulhatna egy új elemzés szerint.

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket