A hólyagüregek kincsei
A Gömör és Nógrád régiók határán fekvő Cseres-hegység ásványtani szempontból rendkívül érdekes, az itteni bazaltok hólyagüregei valóságos kincseket rejtenek kivételesen szép, gyakran mikroszkopikus méretű kristályok formájában.
íi>Írta: Farsang István
A Gömör és Nógrád régiók határán fekvő Cseres-hegységet, mint a Nógrád geopark szerves részét, egyedülálló földtani értékeinek köszönhetően évente több ezer turista látogatja. Kevesen tudják azonban, hogy a terület ásványtani szempontból is rendkívül érdekes, a bazaltok hólyagüregei valóságos kincseket rejtenek kivételesen szép, gyakran mikroszkopikus méretű kristályok formájában. Ezek felkutatására a Cseres-hegységbeli Bucsony-Bolgáromi vulkanikus komplexum kőfejtőibe indultunk…
A Cseres-hegység Szlovákia legfiatalabb, vulkanikus tevékenység következtében létrejött hegysége. A Nyugati-Kárpátok belső oldalán alkot egy önálló boltozatot, felszíne erősen tagolt. A pliocén vulkanitok által keletkezett geomorfológiai alakzatok rendkívüli sokszínűsége figyelhető meg a térségben, hiszen találunk itt többek között maarokat, diatrémákat, neckeket, lávatakarókat, lávaárakat, ill. salakkúpokat is. Hazánkban a hegység a Karancs és Medves felszínalaktani egységeiben, ill. a Heves-Borsodi dombságban folytatódik.
A Cseres-hegység területén a bazaltvulkanizmus hat fázisban játszódott le 0, 5–8 millió évvel ezelőtt, amelyek közül az elsőt Patakaljai formációként, az utolsó ötöt pedig Cseresi bazalt formációként tartjuk számon. Ennek negyedik szakaszában, mintegy 1, 5–1, 1 millió évvel ezelőtt keletkezett a hegység legkiterjedtebb vulkanikus alakja, a Fülek, Füleksávoly, Síd, Korlát, Guszona, Bolgárom és Nagydaróc települések területén fekvő, öt salakkúpból, a bolgáromi maarból és több, szerteágazó lávaárból álló Bucsony-Bolgáromi vulkanikus komplexum. Neovulkanitjai, elsősorban a bazaltok és tufák jellegzetessége a bennük zárványként megjelenő, esetleg a hólyagüregeik falán található, ill. azokat kitöltő ásványok széles skálája, amelyek egyértelmű meghatározására gyakran több analitikai módszer szükséges.
Az olvadékba magmakeveredés által bekerült megakristályok, valamint a xenolitok, tehát a felsőköpenyből származó bázisos és ultrabázisos kőzetzárványok soraiból az olivincsoport tagjaival, a forsterittel és a fyalittal találkozhatunk, több zárvány esetén „iddingsitet” is megfigyelhetünk, amely szilikátok megakristályai több cm átmérőjűek is lehetnek. Hasonló méretekkel rendelkeznek az amfibolcsoport szilikátjai, ill. a gyakori piroxénásvány, az augit. Ugyancsak mélyebb rétegekből hozta magával a forró magma a kvarczárványokat is. Érdemes megemlíteni azon homokkőzárványokat is, amelyek a Füleki Formáció eredményeként létrejött homokköveit a feltörő magma a legfelsőbb rétegekből szakított ki, majd égetett magába.
Az ún. hólyagüregek falán a fluidumokból, tehát magas hőmérsékletű gázokból és gőzökből keletkezett ásványokkal találkozhatunk. Az oxidok csoportjából a fekete, oktaéderes kristályok formájában megjelenő magnetit, a táblás kristályokat kialakító hematit, az ilmenit, ill. az átlátszó kristályokkal rendelkező kvarc figyelhető meg. A karbonátok közül a szürke, gömbölyded kristályokként megjelenő sziderit lett jellemezve. A fluidumokból keletkezett ásványok többsége azonban a szilikátok csoportját bővíti, ilyen ásványok a hatszögletű, lemezes kristályokkal rendelkező barnás flogopit, és a piroxéncsoport képviselője, a zöld idiomorf kristályokként fellépő diopszid. Rendkívül érdekesnek tekinthetők a szépen fejlett marialit kristályok is. A nefelin, mint a bazalt kőzetalkotó ásványa, ugyancsak szépen fejlett, akár 1 mm nagyságot is elérő kristályok formájában fordul elő a hólyagüregek falán.
Az alacsony hőmérsékletű, hidrotermális körülmények között, utómagmás kiválások során létrejött karbonátok közül az aragonit a legfontosabb képviselő, hiszen kristályalaksokasága a térségben egyedülálló, ugyanakkor kristályai nagyságrendileg is kiemelkedők. A másik gyakori karbonát a kalcit, mely akár 20 mm nagyságot elérő idiomorf kristályokként tűnik fel az egyes lelőhelyeken. A karbonátok csoportját a fehér, áttetsző, gömbölyded kristályok formájában előforduló dolomit is bővíti. Az ugyancsak ilyen módon létrejött zeolitok csoportjából a sugaras kristályhalmazokat létrehozó nátrolit és a gyakran ikresedett phillipsit, valamint az oxidok képviselője, az amorf tömegeket kialakító viaszopál fordul elő.
Aragonit; Bolgárom
A térség számos felszínalakjából mindössze egy vulkanikus komplexumban számos ásvány leírására került sor, a továbbiak hasonló jellegű leírása ezért mindenképp fontos és izgalmas feladat lenne, hiszen a közelben található geomorfológiai alakzatokból több, a Kárpát-medencében egyedülálló ásványfajt írtak már le.