Új óriás repülőgyík maradványaira bukkantak

Egy frissen publikált kutatási jelentésben tették közzé a Szahara homokjában fellelt, az óriás repülőgyíkok eddig ismeretlen képviselőjének felfedezését.

Más repülőgyíkoktól eltérően ez a 95 millió éves pteroszaurusz valószínűleg a földi létet kedvelte. A fosszíliából a tudósok arra következtetnek, hogy legtöbb idejét a szárazföldön töltötte, és a buja vegetációval borított lápterületeken vadászott.

A Marokkó délkeleti részén 2008-ban felfedezett 95 millió éves Alanqa saharicafrom a repülő hüllők egy olyan csoportjához tartozott, amely 70 millió évvel ezelőtt élte virágkorát. Az újonnan felfedezett példány állkapocs és nyakcsigolya maradványai valószínűsítik, hogy ez a faj a legidősebb őse a nagytestű repülő hüllők Azhdarchidae nevű csoportjának. A következtetést Nizar Ibrahim, a kutatás vezetője tette közzé.

Az A saharicaform csőrszerű, fogatlan állkapoccsal rendelkezett, hosszú, karcsú nyaka volt és szárnyának fesztávolsága elérte a 6 métert – áll a tanulmányban.

„A leletek arról árulkodnak, hogy ezek a korai azhdarchidok is igencsak megtermett állatok lehettek, testük arányai megegyeztek a késői óriás hüllőkével” – jelentette ki Ibrahim.

Friss kutatások azt is bizonyítják, hogy az Azhdarchidok közé tartozók, mint pl. az A. saharicafrom, nem töltött sok időt repüléssel. Inkább az a valószínű, hogy – a mai gólyákhoz és a kócsagokhoz hasonlóan – hosszú, karcsú állkapcsával gyíkokra és más, kisebb testű dinoszauruszokra vadászott.

Zöld Sivatag – a bámulatosan termékeny vidék
Ilyen könnyű és laza csontú szárnyas egyedektől származó maradványok nem túl gyakoriak, különösen az Afrikából származó leletek ritkák. „Az Afrikában valaha talált összes pteroszaurusz maradvány elférne egy kis asztalon” – illusztrálta Ibrahim.

A kutatóknak jelenlegi expedíciójuk során azonban szerencséjük volt: két, hasonló korú, eddig ismeretlen és egymással rokonságban nem álló pteroszaurusz maradványaira leltek. Ez a felfedezés megerősíti azt a felvetést, hogy az ősi folyótorkolatoknál különböző repülő gyíkfajok éltek egymás mellett és táplálkoztak kisebb zsákmányállatokkal. A jelenleg még pontos meghatározásra váró fajok egyikének hosszú, vékony foga volt, amelyet a víz felett szállva halak megragadására használhatott. Ibrahim szerint a szárazfölddel körbevett vizes ökoszisztéma a krokodil és dinoszaurusz fajok elterjedésének szintén kedvezett.

Szöveg: James Owen/National Geographic

Kapcsolódó cikk:
Repülő szörnyek