Ragadós rizs tartja össze az ősi kínai épületeket

A Nanking 600 éves városfalából származó malter vizsgálata azt mutatta, hogy a habarcs mészkőpor és ragadós rizs levének a keveréke. A Kínai Egyetem kutatójának, Bingjian Zhang-nak a vezetésével készült vizsgálat szerint a feltárás egy amilopektin típusú vegyület jelenlétét mutatta ki, amely nem más, mint egy, a rizsben is megtalálható szénhidrát.

A történelmi malterek és habarcsok szakértőjének véleménye szerint az idők során az emberek nagyon sokféle anyagot kevertek a habarcshoz (pl. vizeletet, vért és tojásokat), ennek következtében Kínában, ahol a rizs hétköznapi dolog, a rizs adagolás nem meglepő.

A kínai édes és pikáns receptekben egyaránt használt ragadós, vagy más szóval glutinózus risz egy rövidmagvú ázsiai rizsfajta, amely főzés közben a gumihoz válik hasonlatossá.

Összetapad… és ellenáll a bulldózernek is?
Zhang munkacsoportját egyáltalán nem lepte meg a ragadós rizs jelenlétének kimutatása.A régi írásoknak köszönhetően régóta ismeretes, hogy Kínában 1500 éve, ha nem régebben használták a ragadós rizzsel kevert maltert.

Sok esetben a ragadós anyag még erősebbé válik, túléli a földrengéseket, sőt még az ember által okozott megpróbáltatásokat is. A Ming dinasztia (1368–1344) idején épített síremlék egy része például „olyan ellenálló, hogy a buldózer semmit nem tudott vele mit kezdeni” – írták a kutatók az Accounts of Chemical Research című szaklapban megjelent tanulmányukban. Mindenesetre az, hogy pontosan mi a felelős a malter nagy kötőerejéért, egyelőre rejtély.

A Nagy Fal évezredek óta áll… (Fotó: Cavin Hellier/Getty Images/National Geographic)

A ragadós rizs malter titkos receptje
A kutatócsopoprt kémiai vizsgálatokkal, scanning elektron-mikroszkópos eljárással és más módszerek segítségével felfedezte, hogy a rizs egyik amilopektinjét hozzáadva a mészkő kalcium-karbonátjához, a normál malterekben lévőkhöz képest kisebb kalcium-karbonát kristályok képződnek. A tanulmány szerint az eredmény egy erősebben kötő keverék, amely különösképpen ellenáll a víznek, és az idők során sokkal valószínűbben megtartja az alakját.

„A világon használt más malterféleségekkel összehasonlítva a kötőereje átlagos, viszont a zsugorodással szembeni szabályozóképessége érdekes tulajdonság” – mondta Akkurt, az izmiri Műszaki Intézet munkatársa.

Sőt, mi több, az eredmények szerint a ragadós rizzsel készült malter az idők során egyre erősebb lesz, mivel a malter kulcsfontosságú kémiai reakciója folyamatosan játszódik le.

Peking; Tiltott Város (Fotó: Guang Niu/Getty Images/National Geographic)

A cikk szerzői megjegyezték, hogy a ragadós rizst sikeresen alkalmazták egy napjainkban folyamatban lévő konzerválási projektben a 800 éves kelet-kínai Shouchang-hídnál.

Az új eredmények – a szerzők szerint – a jövőbeni újjáépítések számára még ígéretesebbek. A kutatócsoport módszerét alkalmazva a konzerválást végző szakemberek meghatározhatják az épület-specifikus malter pontos összetételét, majd frissen elkészíthetik az ősi receptúra szerinti keveréket.