Már 260 millió éve kifejlődött a fül
A dinoszauruszoknál is idősebbek, 260 millió évesek az első fejlett hallószervek – mutatták ki berlini kutatók. Az éjszakai életmódhoz való alkalmazkodás tehát már ekkor elkezdődött.
Az őstengerből a szárazföldre átköltöző emlősök és hüllők körében a hallásnak nem volt jelentősége, az eddigi leletek anatómiai vizsgálata alapján szinte teljesen süketek lehettek, csakúgy, mint az első madárfajok.
A paleontológusok egészen mostanáig úgy gondolták, hogy a fül csak úgy 200 millió éve, közvetlenül a dinoszauruszok megjelenése előtt fejlődött ki a szárazföldi gerincesekben. A zsákmányszerzésben és a kommunikációban ekkor már egyre nagyobb szerepe volt a különböző frekvenciák megkülönböztetésének.
Johannes Müller és Linda Tsuji, a berlini Humboldt Egyetem kutatói azonban 260 millió éves hüllő kövületeken kifinomult hallószervre utaló nyomokra bukkantak. A hat különböző, egymással szoros rokonságban álló hüllőfaj (Bashkyroleter mesensis) példányainak megkövült maradványait Oroszország északnyugati részén, a Mezen folyónál találták.
Mindegyik hüllőnek fejlett középfüle volt, amelyben apró csontok továbbították a levegőben terjedő hanghullámokat a belső fül és az agy felé.
Az ősi gyíkfélék hallószerve nagyon hasonló a ma élő (recens) hüllők füléhez, és segítségével az állatok éjszaka, illetve sötét helyeken is tudtak vadászni, így aztán újabb élőhelyeket hódíthattak meg.
A felfedezés azt is bizonyítja, hogy a Perm, a földtörténeti ókor utolsó szakaszának ökoszisztémája sokkal összetettebb, fejlettebb volt, mint ahogy a paleontológusok eddig gondolták.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Új Tyrannosaurus-fajt azonosítottak Mexikóban
Az állat kisebb termetű volt az északabbra élő rokonainál, ám ennek ellenére is csúcsragadozó volt saját élőhelyén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
