A hosszú életért felelős géneket fedeztek föl

Egy nemrégiben elvégzett vizsgálat eredménye szerint a mintegy 70 génben megjelenő, közel 150 ún. „hosszú élet” variánsok között egy újonnan felfedezett garnitúra alapján a tudósok nagyjából 70százalékos valószínűséggel meg tudják majd jósolni, hogy az illető személy eléárheti-e a 90 éves, vagy akár még annál is magasabb életkort.

A kutatók következtetései alapján ezek a „hosszú élet” variánsok elnyomhatnak egyes, gyakran az öregedéssel kapcsolatba hozható, különböző betegségekkel (pl. elmebaj, szívproblémák, stb.) is összefüggésben lévő géneket.

„Ez persze csak egy genetikai fogékonyságot jelent” – figyelmeztetett a kutatás vezetője, Paola Sebastiani, a Bostoni Egyetem Népegészségügyi Intézetének kutatója. „Egyáltalán nem jelenti azt, hogy valaki bizonyosan megéri a száz évet. Az életben annyi minden megtörténhetik.” – tette hozzá.

Természetesen, az életmód megválasztása, a környezet és egyszerűen az egészség, mind-mind nagy szerepet játszik az élettartam meghatározásánál – annál is inkább, mivel a százéves tesztekben 23 százalékban olyan tesztalanyokat találtak, akikből hiányzott ez az árulkodó génvariáns.

„Lehetséges, hogy ez a kisebbség azért volt hosszú életű, mert volt néhány más olyan egyéni sajátosságuk, amelyek segítségével elkerülték a kockázati tényezőket. Mondjuk nem dohányoztak, kevés vörös húst fogyasztottak, vagy egyszerűen csak egészségesebb életmódot folytattak” – mondotta Sebastian.

A New England Centenarians Study (N.E.-i százévesek vizsgálata), mint eddig a világon a legnagyobb ilyen jellegű vizsgálatsorozat, 1995 óta több mint ezer kaukázusi százéves ember és családtagjai adatait gyűjtötte össze. Az ezt követő vizsgálatok Japántól kezdve más etnikumokra is ki fognak terjedni a százévesek meghatározatlan számának a bevonásával.

Az iparilag fejlett országokban minden hatezer emberből csupán egy éri meg a századik évet. A századik életévet túlhaladó, adott esetben a 110-et is elérő kort csak minden hétmilliomodik ember éri el. A száz év fölöttiek klubjának 80 százaléka a nők közül kerül ki.

A százéves génektől a fiatalság egyéni forrásaiig?
Az új felfedezés, amelyről a szerzők azt állítják, hogy csak az első lépés, képessé tehetik az embereket arra, hogy meghatározhassák testük várható élettartamát. Ezen túlmenően a 150 gén vizsgálata alapján arra is lehetőség lesz majd, hogy személyes genom meghatározása és a prediktív, megelőző orvoslás irányába menjünk el – különösen a korral összefüggő betegségek vonatkozásában – állítja a kutatócsoport.

Fotó: David McLain/National Geographic

Ebben a vonatkozásban a vizsgálatok máris hoztak egy meglepő eredményt. Régóta ismeretes, hogy a kivételesen hosszú élettartam családon belül sorozatosan megfigyelhető, így a kutatók azt feltételezték, hogy a nagyon idős emberekből hiányozhatnak olyan génvariánsok, amelyek valamilyen betegséghez köthetőek.

Az új eredmények viszont azt mutatják, hogy az aggastyánokban ugyanannyi betegséghez köthető variáns van, mint a népesség többi tagjaiban. A Science folyóiratban megjelenő új tanulmány következtetése szerint ez azt jelenti, hogy a hosszú élettel kapcsolatos variánsok valamilyen formában kitörölhetik, vagy kiüthetik azokat a variánsokat, amelyek betegséghez köthetők.

Jóllehet, előbb-utóbb bekövetkezik, de úgy tűnik, a százéves génvariánsok a cselekvőképtelenséget és a betegségeket általában az életük utolsó évéig elhárítják. A száz évet megért populáció 90 százaléka 93 éves koráig cselekvőképes marad – mondják a kutatók

Hosszú élet: Több mint genetika
Dan Buettner demográfus, a National Geographic Society Expedíciós Tanácsának tagja éveket töltött el a világ leghosszabb élettartamú emberi populációinak tanulmányozásával, és annak a helynek a vizsgálatával, ahol ezek a populációk élnek, és amit ő kék zónáknak nevezett el. A szakember elismerve az új eredményeket megjegyezte, hogy hosszú idő óta közismert, hogy a magas életkort megért népesség nem csak helyesen él, hanem van egy ún. „genetikai nyerési esélye” is

„A gének és a környezet azonban kibogozhatatlan kapcsolatban állnak egymással” – fogalmazott.

„Például, a környezeti tényezők, mint a táplálék, a víz, a levegő minősége nagyon gyorsan megváltozhatnak, ami azt eredményezheti, hogy azok a gének, amelyek a mai százéveseket segítették a hosszú életkor megélésében, a ma született gyerekekre nem lesznek olyan kedvező hatással” – mondta el Buettner.

A demográfus úgy véli, hogy a genetikai beavatkozások esetenként lassíthatják majd az öregedési folyamatokat, de ez csak a a nagyon távoli jövőben képzelhető el. Mostanság mindannyiunknak azokkal a génekkel kell élnie, amelyeket kaptunk, ami azt jelenti, hogy a hosszú élet esélye egyelőre az életmóddal befolyásolható.

„Amit mi most tudhatunk, az az, hogy az átlag amerikai kb. tíz évvel nyújthatja meg az életkorát és lassíthatja le ennek megfelelően a biológiai óráját” – jelentette ki.

Fotó: David McLain/National Geographic

A kutató hozzátette, hogy a fő probléma, hogy jobbat és kevesebbet együnk. Másrészről fontos szempont a fizikai aktivitás és a mentális dolgok jelentősége is. Buettner úgy véli, hogy azok az emberek, akik határozott életcéljuk van, akár 7 évvel is tovább élhetnek, mint akiknek ez hiányzik az életéből.

„Ahhoz, hogy bármilyen genetikai beavatkozásnak sikere legyen, manapság a legjobb stratégia az életmódunk optimalizálása” – fejtette ki.

Szöveg: Brian Handwerk/National Geographic

Kapcsolódó cikkek: