Történelemalakító feketehimlő

Pusztító diadalmenet
A himlő feltűnése 10 ezer évvel ezelőttről, Észak-Afrikából ismert. Fokozatosan terjedt el a világban, és a járványok többször is történelemalakító tényezővé váltak.

V. Ramszesz arca sebhelyes volt. Bizonyított, hogy a vírus ölte meg őt az időszámítás előtt 1156-ban. Korabeli indiai és kínai leírásokban is szerepelt a kórság. Tudjuk, hogy a fertőzöttek több, mint 30 %-a meghalt, és a gyermekek között ennél is nagyobb volt a halandóság. Volt néhány kultúra, ahol el sem nevezték az újszülötteket életük kezdetén, mert a halálos kimenetelű gyermekbetegségek elkerülhetetlenek voltak.

A himlő a korai középkorban, a 700-as években érte el Európát, és elképesztő pusztítást végzett. Hullámai egész városok népességét kiirtották. A királyi családok sem úszták meg dolgot, angol, francia, orosz uralkodók is belehaltak. II. Péter történetesen esküvője estéjén hagyta itt a földi világot 1730-ban.

Fejőlányok a megoldás kulcsai
A 18. század elején évente 400 000 európai gyermek halt meg himlőben. Az oroszországi gyermekek közül minden hetedik. Egyetlen remény az a megfigyelés volt, hogy azok a szerencsések, akik túlélték a támadást, soha többé nem kapták meg a kórt. Innen származik az oltás koncepciója: kitenni az egyént a legyengített kórokozóknak. Afrikában, Kínában, Indiában is ismert volt ez az elv, és a 17. századra Európában is népszerűvé vált. Igaz ez nem volt veszélytelen vállalkozás, de így az embereknek csak töredéke halt meg a későbbi járványok idején.

1796-ban Edward Jenner angol orvos egy új felfedezést tett. Észrevette, hogy azok a fejőnők, akik korábban átestek a tehén himlőn, sokkal kisebb eséllyel betegedtek meg. Ennek oka, hogy a tehénhimlő hasonló a fekete himlőhöz, ám jóval kevésbé veszélyes. Jenner kísérletet végzett: megfertőzött egy fiút tehénhimlővel, majd egy későbbi időpontban fekete himlővel is. És a fiú egyáltalán nem betegedett meg. Jenner így hozta létre az első vakcinát, ami kifejezés a tehenet jelentő latin vacca szóból ered.

Áttörés volt ez, mivel a további tesztek egyértelműen bizonyították, hogy a tehén himlő vírusa immunitást okoz a fekete himlővel szemben. Ezt az elvet felhasználva azután védőoltások sorát teremtették meg más betegségek ellen is: sárgaláz, rubeola, tetanusz.

A fekete himlő járványok még a 20. században is megjelentek, amíg a védőoltás program nem lett globális. A betegség kiszorítását végül is 1980-ban nyilvánította ki a WHO. A betegség megszűnt – deklarálták.

A biológiai fegyver
A legvédtelenebb áldozatok az indiánok voltak, mert semmiféle védettségük nem volt az európaiak hozta járvánnyal szemben. A hódítók – persze akaratukon kívül hatékony biológiai fegyverrel irtották az őslakosságot. Később a tudatos pusztításra is volt példa. 1763-ban, amikor a delavárok ostromolták Fort Pitt erődítményt, a brit parancsnok gondosan könyvelte azon pokrócok pótlásának költségeit, melyeket a ”kórházi betegektől vittünk el azért, hogy az indiánokra terjesszük a himlőt”. A pokrócokat a törzsfőnököknek küldték ajándékba.

A himlő legsúlyosabb alakja az ún. fekete- vagy véres himlő (Variola haemorrhagica). A himlő ezen alakja halálos, és mint neve is mutatja, vérzések jellemzik, amelyek a bőrön foltok vagy vérkiömlések alakjában jelentkeznek, de vérzések a belső szervekben (tüdő, vesében stb.) is felléphetnek. Ezen alak néha egészen gyorsan már néhány nap mulva halálhoz vezet. (Forrás: Kislexikon).

A Variola haemorrhagica vírus (forrás: The Science Creative Quarterly)

1992-ben egy orosz ellenzéki felfedte, hogy hazájában biológiai fegyverkísérletek folynak a himlővírussal. Ma a minták két laboratóriumban élnek Oroszországban és az Egyesült Államokban. Ezek a tenyészetek félelmeket táplálnak a világban, sokan aggódnak, nehogy a biológiai fegyverek illetéktelen kezekbe kerüljenek. Az amerikai Center for Disease Control and Prevention intézet szerint már most is elképzelhető, hogy a vírus terrorista kezekbe kerül(t).

Kapcsolódó cikk:
Jenner, a himlő elleni oltóanyag felfedezője