A humán sperma-gén visszavezethető az állati evolúció vonalán
Egy új vizsgálat szerint, az a gén, amely valamennyi nemi jelleggel bíró lényben felelős a spermiumok kialakulásáért az állatvilág evolúciójának a kezdeteire vezethető vissza – és ez a gén kulcsfontosságú lehet a hím-oldali születésszabályozásban.
Az ún. Boule gén, amit az emberekben 2001-ben mutattak ki először, az emberekben a sperma termeléshez kötődik, és a vizsgálatok szerint nagy valószínűséggel az összes többi állatfajban is ő a felelős a sperma képződéséért.
A spermatermelő gén az élet szempontjából nyilvánvalóan olyan kritikus tényező, hogy az állatok közös evolúciós ősétől kiindulva, amely egy kis sejtcsoport lehetett, 600 millió éve mit sem változott – vélik a tudósok.
A kutatócsoport kimutatta, hogy a gén a szexuálisan szaporodó állati lények széles spektrumában, pl. a madarakban is és az emberben is megtalálható. Eugene Xu, az evanstoni Northwestern Egyetem szülészeti és nőgyógyászati professzora szerint ez azt jelenti, hogy a Boule gén valamennyi olyan evolúciós leszármazási sorban megtalálható, amely a közös őstől eredeztethető.
„Az, hogy a sperma-produkciós gén változatlan maradt, meglepő, mivel az evolúció során a legtöbb szexuális gén gyorsan mutálódott. Ez alapvetően új megvilágításba helyezi azt a kérdést, hogy hogyan tekintsünk az emberekre, és hogyan történt a spermiumok evolúciója” – nyilatkozta Xu.
Rhonda Snook spermakutató ezzel egyetért. A vizsgálat egy, a sperma termelés evolúciójának megértése érdekében tett jelentős erőfeszítést tükröz” – írta e-mailjében.
A spermadoktor a pisztrángok heréjére vadászik
A Boule-gén korának meghatározása érdekében Xunak és munkatársainak ki kellett mutatniuk, hogy a sperma-gén egy egyszeri közös őstől származott, nem pedig különböző, egymástól független evolúciós fejlődési vonalakon alakult ki. Ehhez a kutatócsoport különböző állatfajok széles skálájából gyűjtött be spermiumokat, köztük emberektől, kakasokból, más madarakból, pisztrángokból és tengeri rózsákból – amely utóbbiak ősi származásuk miatt különösen jelentősek voltak. A legtöbb esetben ez egyszerű dolognak tűnt, csak a pisztrángnál akadtak nehézségek. Amikor Xu halat akart vásárolni egy chicagói halárustól, a férfi mondta neki, hogy „ez a legjobb hal, amit megvehet – mindössze néhány órás.” Xu számára azonban, aki pillanatokon belül észrevette, hogy a hal ki van belezve, ez nem volt meggyőző érv, „Én a heréit akarom!” – mondta a halárusnak. Nem volt szerencséje. Végül nem maradt Xu-nak nem volt más választása, egy családi horgászkirándulás alkalmával saját magának kellett kifognia csodálatos sebes pisztrángját.
No, de térjünk vissza a laboratóriumba! Xu és munkatársai valamennyi faj heréjéből kimutatták a Boule-gént.
Az eredmény megdöbbentő és ugyanakkor – Snook számára, aki az Egyesült királyságbeli Scheffield Egyetemen dolgozik – irigylésre méltó is volt. „Én nem segíthettem nekik, de úgy gondolom, a szerzőknek szerencséjük volt azzal, hogy a Boule-gént választották – igaz, választásuk jól meg volt alapozva –, és hogy az ilyen nagymértékben állandónak találták” – fogalmazott.
Mostanáig a kutatóknak nem volt arról ismeretük, hogy, hogy vajon a különböző fajokban a sperma produkáló gének különbözőek-e, vagy sem. Például, a több száz szexuális gén közül csak egy kis számú csoportról lehetett kimutatni, hogy egynél több evolúciós vonalban is megtalálhatók.
Tekintettel arra azonban, hogy Xu az állatvilág különböző ágaiban – kezdve a tengeri rózsáktól és befejezve az emberrel – megtalálta a gént, ezzel megerősítette, hogy asperma-gén az állatvilág valamennyi nagy ágában széles körben elterjedt.
A sperma-gén a hím születésszabályozás ideális célpontja
Annak végső bizonyítékát, hogy a vizsgálatok szerint szexuális úton szaporodó állati szervezetekben a Boule a sperma-gyártás egyedüli hajtóereje, a PLoS Genetics című szaklap július 15-i számában publikálták.
„Amikor a kutatók a laboratóriumi egerekben megbénították a gént, minden normális volt, csak a fiú nem volt képes spermát termelni” – mondta Xu.
A kutató szerint kikapcsolva ezt a „sperma-kapcsolót”, néhány napos segítségre tehetünk szert a betegségterjesztő rovarok, pl. a szúnyogok szabályozásában. Ily módon például a tudósok genetikailag zavarhatnák meg a hímeket és változtathatnák őket spermamentesekké.
Ugyanakkor, mivel a Boule-génnek csak egyetlen funkciója van, és ha ezt a funkciót az emberek esetében a sperma termelés kikapcsolására is lehetne használni, az valószínűleg az emberi egészségre nem lenne ártalmas – fogalmazott a szakember.
„Ez a lehetőség” – tette hozzá Xu – „a Boule-gént a régóta kutatott hím-oldali születésszabályozás ideális célpontjává teszi.”
Szöveg: Christine Dell Amore/National Geographic