A tenger gyümölcseit sem vetette meg a neandervölgyi ősember
Az Ibériai-félsziget déli részén egykoron élt neandervölgyi ősemberek étrendjén egyaránt szerepelt fóka- és delfinhús valamint rák és kagyló is.
Gibraltári barlangokban élt a neandervölgyiek egyik utolsó csoportja körülbelül 26 ezer esztendővel ezelőtt. Az már korábban is ismert volt, hogy a neandervölgyi emberek időnként fogyasztottak rákféléket és kagylót, amikor alkalmuk nyílt rá, ám a gibraltári barlangok szolgáltatták az első bizonyítékot arra nézve, hogy tengeri emlősök is szerepeltek az étrendjükön. Az árulkodó bizonyítékokra Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum professzora és munkatársai bukkantak rá.
, , Fókauszony és lapockacsontok kerültek elő” – közölte Chris Stringer professzor. Magyarázata szerint a csontokon lévő vágásnyomok arról tanúskodnak, hogy a fókákat megnyúzták és feldarabolták, ám húsukat többnyire nyersen fogyasztották. Szerepelt a menüben delfin is: valószínűleg az elhullott állatok partra sodort tetemét fogyasztották el. A barátfóka esetében viszont újszülöttekre vadásztak. Kagylóhéjakat is találtak a kutatók, amelyeket túzön hevítették, hogy kinyíljanak.
A barlangi tűzrakóhelyek tanúsága szerint a csontokat a tűzbe dobták, ugyanis a hő hatására törékennyé váló csontokból könnyebben ki tudták kaparni a csontvelőt. A leletek között szerepelnek a leölt kőszáli kecskék, vaddisznók, szarvasok, medvék és nyulak csontjai is.
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
