Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Tudomány

A Föld újszülött-korából származó kőzetre bukkantak

2010.08.18.Admin
National Geographic Magyarország

A tudósok, egy új tanulmány szerint, mintegy új jelentést adva annak a kifejezésnek, hogy „öregebb a földnél”, egy felszín alatti sziklamaradványt fedeztek fel, amely abból a korból maradt vissza, amikor a Föld még egy magmagolyóbis volt.

A tanulmány szerint a kanadai Baffin szigeten talált sziklák lávaként törtek a felszínre egy olyan mélységi magmakamrából, amely 4, 5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, amikor még a Naprendszer is új volt. A rezervoár nagy valószínűség szerint a Föld legrégibb kőzeteit tartalmazza – állítják a szerzők.

Tekintettel arra, hogy a Föld a saját építőköveit – különösen a bolygó viszonylag vékony kérge alatt, a földköpenyben – tökéletes módon reciklálja, eddig nem találtak igazán eredeti ősi anyagot.

„Olyan darabok után kutattunk, amelyek túlélhették a Föld mélyében lejátszódó kaotikus keveredést és kavargásokat – nyilatkozta Metthew Jackson geokémikus a Bostoni Egyetem munkatársa, a Nature-ben megjelenő tanulmány egyik szerzője. „Eddig azonban semmi olyanra nem akadtunk, ami arra az eredeti állományra lett volna hasonlatos, amelyből a Föld kialakulhatott” – tette hozzá.

Ami még inkább érdekes, az újonnan megvizsgált kőzetek – amelyek mintegy 62 millió évvel ezelőtt kerülhettek ki a magmakamrából – a tanulmány szerint azt sejtetik, hogy egy teljes ősi kőzet-rezervoár feküdhet még valahol az Északi Sark alatt.

Az összes Földi Kőzetek ősanyja?
A kutatók a kőzetek ősi eredetét bizonyos izotópoknak, azaz az azonos elemekhez tartozó, de különböző neutronszámú atomoknak a „benullázásával” határozták meg. Egy hélium izotóp, a hélium-3 a korai Naprendszer egyik jelzőanyaga. Az izotóp a Föld belsejében ritkán fordul elő, mivel a legtöbb hélium-3 a geológiai korokban lejátszódott vulkáni kitörések során eltávozott onnan.

A Baffin sziget hélium-3-ban dús kőzeteiről úgy vélik, hogy azok egy olyan köpenyi rétegből származnak, amely egészen a Naprendszer keletkezése óta viszonylag kevéssé keveredett el. A kőzetekben talált ólom izotóp , amely lehetővé tette a kutatók számára, hogy az újonnan kimutatott kérgi rezervoárt 4, 55–4, 45 millió évesre – és így alig valamivel fiatalabbnak, mint maga a Föld – datálják, megerősíteni látszik ezt az elméletet

Ez az ősrégi köpenyanyag-típus az őse lehet valamennyi, ma ismert kőzetnek és magmatípusnak – vélik a tudósok. Ez az anyag valószínűleg már azelőtt létezett, hogy a földkéreg elvált volna az alatta elhelyezkedő köpenytől és még azelőtt, mielőtt a kéreganyag későbbi keveredéssel visszajutott volna köpenybe.

„Ha valaki év-tízmilliókon keresztül élt volna, ” – mondotta Jackson – „akkor úgy látta volna, hogy a köpeny folyása egy nagyon dinamikus, kaotikus, keveredő és alámerülő környezetet ad – egy olyan környezetet, amely valami módon meghagyta ezt az egyedülálló ősi kőzet lelőhelyet. Miért van az, hogy a túlélő rezervoár rejtély maradt? “Mostanáig nem gondoltuk, hogy bármi is elkerülhette volna az elkeveredést.”

A legújabb szuperkomputeres modellek azonban kimutatták, hogy néhány rezervoár mintegy nyugodt „örvényként” megmaradhatott a folyékony köpenyben, vagy pedig akkor maradtak meg épen a mélyebb köpenyrétegekben lévő eredeti helyükön, amikor a Föld konvektív áramlatai kevéssé voltak intenzívek.

„A fenékszint az, amiről igazából nem tudjuk, milyen régi rezervoárokat őrizhetett meg – egyelőre” – közölte Jackson e-mailen. „Biztosak lehetnek azonban afelől, hogy van számos ember, aki ki akarja ezt deríteni.”

Az Oregoni Állami Egyetem geokémikusa, David Graham szerint, aki nem vett részt a kutatásban, bármi legyen is az oka, a nyilvánvalóan ősrégi köpenyi lerakódások még mindig táplálhatják a vulkanikus tevékenységet.

Graham egyik, a Nature-ben megjelent hozzászólásában azt írta, hogy a Föld tektonikus lemezeinek a mozgása következtében a lerakódás valószínűleg „táplálta a köpeny kitüremkedését, ami a Baffin szigeten és Grönlandon ahhoz a vulkáni tevékenységhez vezetett, amely most az izlandi vulkánizmusért is felelős”.

Kőzetbe zárt időkapszulák
Jackson azt is megjegyezte, hogy az ősi magmakamra belseje 62 millió évvel ezelőtt „csapolódott” meg, amikor is megszülte a vizsgálat tárgyát képező kőzeteket.

Még ha így áll is a dolog, a Föld mélységi rezervoárjai a bolygó geológiai történéseinek még legalább 99%-át megtartották – megőrizvén ezáltal jó sok vizsgálatra váró információt még a fiatal Földre vonatkozóan.

A kőzetek tulajdonságai a kutatókat valószínűleg különböző teóriák kiagyalására vezetik arra nézvést, hogy milyen lehetett a Föld köpenyének kémiája a bolygó legkorábbi napjaiban – és valószínűleg exakt módon újragondolják, hogy hogyan is fejlődött ki a bolygó és vált a mi mai édes otthonunkká.

„Ha birtokolunk egy darabkát a Föld korai anyagából az olyan, mint egy időkapszula” – jelentette ki Jackson. „Még mindig az kínálja számunkra a legjobb lehetőséget ahhoz, hogy megértsük a Föld eredeti összetételét” – fogalmazott.

Kapcsolódó cikk:
Bemutatták a Föld legidősebb kőzetdarabját

Hozzászólások

Hova tűnik a műanyag a tengerekből?

Hova tűnik a műanyag a tengerekből?

A tengerekbe jutó műanyag végső nyughelyének az üledékek tekinthetők, a parti mangrove erdők pedig különösen nagy mennyiségben képesek megkötni a műanyagot, egy új kutatás szerint.

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

A kőolaj iránti kereslet továbbra is nő, azonban ez a trend egészen gyorsan megfordulhatna egy új elemzés szerint.

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket