Üveggel helyettesítenék a strandok homokját

Tengerparti nyaraláson természetesnek vesszük, ha homokos strandon pihenhetünk, és ritkán gondolkodunk el azon, vajon honnan is került oda a sok homok. A válasz nem egyértelmű, ugyanis sok helyütt nincs elegendő homok. A strandok üzemeltetői hatalmas összeget költenek a homok pótlására. A tengerfenékről kotort és a partra szállított homokot rendszeresen pótolni kell, hiszen a szél és a víz hamar elviszi.

A problémát jól szemlélteti a floridai Broward kerület példája. A Browardhoz tartozó tengerparti szakaszra 1970 óta 13 millió tonna homokot szállítottak. Ez az érték 2005-ben 2, 6 millió tonna volt, amelynek költsége 45 millió dollárt tett ki.

Hulladék újrahasznosítással foglalkozó kutatók viszont nemrégiben meglepő ötlettel álltak elő. A tengerfenékről kitermelt homok helyett az üveghulladék jelenthetné a megoldást. Az üveget apróra őrölnék, homokkal kevernék, és ezután vinnék ki a partra. „Gyakorlatilag eredeti állapotába alakítjuk vissza az anyagot, hiszen az üveg homokból készül” – nyilatkozta Phil Bresee, Broward kerület hulladék-újrahasznosító menedzsere. Valójában nem ők az elsők, akik ezzel a módszerrel próbálkoznának: Új-Zélandon már vannak üvegstrandok.

Még nem biztos, hogy a floridai strandolók hamarosan üvegőrleményen süttethetik magukat. Browardban tavaly a tengerpart egy kis szakaszán vizsgálták, hogyan reagál az új anyag a hőmérséklet- és csapadékviszonyokra. Továbbá a kutatók azt is vizsgálták, hogy a növény és állatvilág, hogy reagál az új környezetre. A kutatások azt mutatták, hogy az üveges parton ugyanúgy érzik magukat, mint a homokos környezetben. A jövőben nagyobb területen kívánják tesztelni az új módszert.

A Browardban sokan optimisták az új ötletet illetően. „Ha az ember üvegstrandról hall, éles üvegszilánkok jutnak eszébe. Erről viszont szó sincs. Jelen esetben alaposan lecsiszolt, lekerekített üveget kell elképzelni. Ugyanakkor a látvány sem elhanyagolható, hiszen a napfényben csillogó üveggömbök különös hatást kölcsönöznek a tengerpartnak” – tette hozzá Charles Finkl, a floridai Atlantic Egyetem geológusa.

Nem mindenki fogadja kitörő lelkesedéssel az ötletet. Dennis Heinemann, az Ocean Conservancy Természetvédő Szervezet kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy nem lehet minden lehetséges hatást előre jelezni, ezért óvatosnak kell lenni az új anyag széleskörű használatával. Példaként a Florida partjai előtt használt gumiabroncsokból 1972-ben létrehozott mesterséges zátonyt említette, amely – mint arról a National Geographic Online is beszámolt – mára több környezeti kárt okozott, mint hasznot, a több millió dolláros helyreállítási költségről nem is beszélve.