Tutanhamon családi titkai
A DNS-vizsgálat elárulja, kik voltak az ifjú fáraó szülei, s hogy a legendás kincsek birtokosa miért halt meg olyan korán.
Írta: Zahi Havassz
Fényképezte: Kenneth Garrett
Minden ember képzeletét megragadják az ősi titkok és varázslatok övezte múmiák . pedig ők is ugyanúgy éltek és szerettek, mint bármely mai földi halandó.
Szent meggyőződésem, hogy halott ókori eleinket tisztelnünk kell, nyugodjanak békében! A fáraók némelyik titka azonban csakis földi maradványaik tudományos vizsgálata révén fejthető meg. Tutanhamon múmiájának öt esztendeje végzett ct-vizsgálata például elárulta, hogy a közhittel ellentétben nem a fejére mért ütéstől halt meg az ifjú fáraó. Elemzésünk szerint a tarkóján tátongó lyukat a mumifikálás során nyitották.
Az is kiderült, hogy alig 19 évesen hunyt el – talán nem sokkal azután, hogy bal lába eltört. Ám a fáraót övező egyéb rejtélyekre még a ct-felvételek sem adtak választ. Épp ezért vizsgáltuk meg most még alaposabban a múmiát – s hihetetlen részleteket sikerült megtudnunk az ókori uralkodó születéséről, életéről, haláláról.
Tutanhamon története számomra olyan, mint egy királydráma, amelynek még nem írták meg az utolsó felvonását. Az első szín i.e. 1390 körül játszódik – évtizedekkel főszereplőnk születése előtt, amikor III . Amenhotep kerül az egyiptomi trónra. A XVIII . dinasztia e hatalmas uralkodójának elképesztően gazdag birodalma az északi Eufrátesz folyótól 1900 kilométer hosszan nyúlik el dél felé, egészen a Nílus negyedik zuhatagáig.
II . Amenhotep rendkívül hosszú ideig, 37 évig uralkodik, Teje (Tije) nevű befolyásos feleségével az oldalán. A fáraó ősei isteneit, s mindenekfölött Amont tiszteli. A nép jólétben él, a meghódított területekről temérdek vagyon áramlik Egyiptom állami kincstárába. Ha az első színt a hagyomány és állandóság jellemezte, a második felvonásban megkezdődik a felfordulás. II . Amenhotep halála után különc és nagyralátó másodszülött fia, IV. Amenhotepköveti őt a trónon. Az új fáraó elfordul Amontól és az államvallás többi istenségétől, hogy egyetlen istent imádjon helyettük: a napkorong jelképezte Atont. Uralkodásának ötödik évében a fáraó aztán Ehnatonra változtatja nevét; ennek jelentése: „aki Atonnak kedvez”. Élő istennek nyilvánítja magát, majd elhagyja a hagyományos vallási fővárost, Thébát, hogy 290 kilométerrel északabbra kiterjedt szertartási központot építtessen a mai Amarna helyén. Itt él feleségével, a szépséges Nofertitivel. Ők ketten lesznek Aton főpapjai, akiket feladataik ellátásában hat imádott lányuk segít. Az Amon-papokat Ehnaton megfosztja minden hatalmuktól és vagyonuktól, hogy Aton uralkodjék mindenekfelett. A kor művészetét forradalmian új naturalizmus hatja át – már-már nőies, pocakos, telt ajkú és hosszúkás arcú személyként ábrázolják a fáraót, nem pedig nemes arcélű, fiatalos és izmos férfiként, mint az elődeit.
Ehnaton uralkodása végül is zűrzavarba torkollt – s máig sem tudni, mit palástolt el előlünk az utolsó szín legördülő függönye. Rövid ideig egy vagy két személy uralkodott, kezdetben talán még Ehnatonnal közösen. Több más egyiptológussal együtt úgy vélem, hogy Nofertiti volt az első ilyen „fáraó”. A második pedig a titokzatos Szemenhkaré, akiről szinte semmit nem tudunk. Egyvalami bizonyos csupán: a harmadik felvonás kezdetén már egy kisfiú ül a trónon – „Aton élő képmása”, a kilencesztendős Tutanhaton. Két év sem telik el, és az új fáraó meg felesége, Anheszenpaaton (aki Ehnaton és Nofertiti lánya) Amarnából visszaköltözik Théba városába. Megnyitják a bezárt templomokat, és a papok gazdagsága és dicsősége is helyreáll. Az uralkodói pár Tutanhamonra és Anheszenamonra változtatja nevét – annak jeléül, hogy az ehnatoni eretnekséggel szakítva ismét a régiek legfőbb istensége, Amon kultuszának hódolnak.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2010. szeptemberi lapszámában.