Púpos hátú ragadozó dinoszaurusz Spanyolországból

Egy kutatás során 130 millió évvel ezelőtt, a kréta időszakban élt furcsán púpos hátú, ragadozó dinoszauruszt fedeztek fel. Az állat végtagjait tüskeszerű tollréteg fedhette, és a kutatók úgy vélik, hogy ez a futásban is jeleskedő faj kisebb dinoszauruszokkal, krokodilokkal és korai emlősökkel táplálkozott.

A közép-Spanyolországban fellelt, mintegy 6 méter hosszú Concavenator corcovatus csontváza kiváló állapotban fosszilizálódott. A név a spanyol Cuenca településre és az állat ragadozó voltára, valamint púpos megjelenésére utal. A C. Corvcovatus gerincében ugyanis két csigolya mintegy 40 cm-re kiemelkedett. Ilyen nyúlványokat más dinoszauruszoknál is megfigyelhettek már a kutatók, azonban ekkora nagyságban még soha.

„Ez a kiemelkedés valószínűleg a mai tevék púpjához hasonló felépítésű lehetett, zsírok raktározására szolgáló húsos szövetekből állhatott” – állapította meg a kutatást vezető csapat vezetője, Francisco Ortega paleontológus, a madridi Nacional de Educacíon a Distancia Egyetem munkatársa.

Ortega szerint az is elképzelhető, hogy a kiemelkedés a hőszabályozásban, az energiaraktározásban vagy a figyelemfelkeltésben – párválasztásban vagy az ellenséges egyedek megfélemlítésében – játszhatott szerepet.

Tollait nem repülésre használta
De a C. Corvcovatus furcsasága nem merült ki a púpos gerincében, a dinoszaurusz mellső végtagjain is kisméretű dudorokra bukkantak. A kutatók szerint ezek a mai madaraknál megfigyelhető tüskés dudoroknak felelnek meg, amelyekhez a madarak repülő tollainak bázisa rögzül.

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a repülésre nem képes dinoszaurusz végtagjait nem pikkelyek, hanem tollszerű képződmény boríthatta. Ez a réteg valószínűleg az állat testhőmérsékletét szabályozhatta, szerepet tölthetett be a figyelemfelkeltés, a megjelenés terén, és gyorsabb támadást tett lehetővé viselője számára.

Azonban a most fellelt dinoszaurusz majd egy tonnát nyomhatott, így valószínűtlen, hogy a néhány tollszerűség – már ha a rövid, merev szaruszálakat annak tekinthetjük – megvédte volna a melegtől vagy segítségére lehetett volna a gyors helyváltoztatásban. „Mindez tehát páncs külcsín lehetett” – jelentette ki Ortega.

A púpos hátú lehetett az első európai gyarmatosító?
A Concavenator corcovatus a Carcharodontosauriák (a „cápafogú gyíkok”) primitív képviselője. Ez a ragadozó csoport Európán kívül is elterjedt, de más fogazattal.

Úgy egy évtizede a kutatók még úgy vélték, hogy a Carcharodontosauriák csak Dél-Amerikában és Afrikában éltek. A mostani és hasonló leletek alapján azonban feltételezhető, hogy a C. Corvcovatus primitív csoportjai Európában fejlődhettek ki.

Szöveg: James Owen/National Geographic