Blanka, Bianka, Mór2020. október 25., vasárnap
Tudomány

Tenger alatti barlangok rejtik a legrégebbi amerikai emberi csontvázakat

National Geographic Magyarország

Az amerikai kontinens egyik legrégebbi csontvázát találták meg egy, a Yucatán-félszigeti tengeralatti barlangban.

Visszatérve arra az időszakra, amikor a jelenlegi dús növényzettel borított területek csaknem teljesen sivatagosak voltak, a „Chan Hol-i Fiatalember” segíthet feltárni, mikor érkeztek az első amerikaiak erre a területre – és kik is lehettek ők.

A mintegy 130 kilométerre délre Cancúntól található Chan Hol, vagy az egyik maja nyelvjárás szerint „kicsi mélyedés” olyan, mint egy mély bevágás a karibi tengerparton. 2006-ban német barlangkutató búvárok, miután behatoltak egy barlang nyílásán, úgy 30 méternyire a vízszint alatt, 550 métert úsztak sötét, kősziklákkal tűzdelt alagútszerű képződményekben. Aztán egyszer csak véletlenszerűen felfedeztek egy jégkorszaki emberi maradványt, amit aztán jelentettek a szomszédos állam, Quintana Roo archeológusainak.

Az elmúlt három év során a régészek, Arturo Gonzáleznek, a mexikói Saltillo Sivatagi Múzeumja igazgatójának a vezetésével a helyszínen tanulmányozták és dokumentálták a csontokat, ugyanis nem akartak semmit elveszíteni a helyzet adta lehetőségekből. Augusztus végén aztán az oxigénpalackokkal alábukó kutatók, miután a barlang vizét tartalmazó műanyagzsákokba, majd műanyagládákba rakták a maradványokat, a laboratóriumi vizsgálatok céljából felszínre hozták azokat.

Aztán négyen lettek
Több mint tíz ezer évvel ezelőtt a Chan Hall tengervízzel telt meg, ugyanis a Jégkorszak jégsapkái olvadni kezdtek – mondják a kutatók. Arra a következtetésre jutottak, hogy ettől fogva nem volt olyan ember, aki a barlangrendszerbe kerülhetett volna – ezért gondolták, hogy az ifjú ember legalább 10 ezer éves. „A csontok korát radiokarbon-kormeghatározási tesztek segítségével kell pontosan merghatározni, ami két-három hónapot vesz igénybe” – mondotta Gonzáles.

Az újonnan kiemelt csontváz a negyedik azoknak a sorában, amelyet a Tulum körüli barlangokban találtak. A többi csontváz egyikéről – akit „Naharon Asszonyának” vagy „Naharon Évájának” kereszteltek el – úgy vélik, hogy még régebbi lehet, mintegy 12 ezer évesnek becsülik

Egy 60 %-os készültségi állapot alapján – monják a kutatók – a Chan Hall-i Fiatalember csontváza teljes egészében megfelel egy 10 ezer éves egyed csontvázának. Különösen kifejezők a fogai – a használat következtében való kopás hiánya alapján ez az egyed nagyon fiatalon halhatott meg.

Mostanára a csontokat egy speciális edénybe zárták a következő hat hónap–egyéves időtartamra, hogy azok kiszáradjanak, és elegendő idejük legyen az ásványi anyagoknak a megszilárdulásra, és így a maradványok kevésbé legyenek törékenyek. „Ezt követően a csontokat beszkennelik, és egy 3D-s számítógépes modellt készítenek róluk, amelyeket aztán összehasonlíthatnak a többi ősi nativ-amerikai (érintetlen amerikaki) maradvánnyal” – fejtette ki a projektvezető Gonzáles.

Amerikai ősök
„A Quintana Roo barlangjaiban talált csontvázak arra sarkallják a kutatókat, hogy gondolják át újra az amerikai kontinens korai lakosságának eredetét” – vélekedett González. Például, mind a Chan Hall-i Fiatalember, mind a Naharon Asszonyának a koponyája olyan anatómiai tulajdonságokkal bír, amelyek arra engednek következtetni, hogy azok tulajdonosai dél-ázsiai és indonéziai népek leszármazottai lehettek, nem pedig észak ázsiaiak, mint amilyeneknek Észak-Amerika más, korai bevándorlóit tartják. „A felfedezés alátámasztja azt az elképzelést, mely szerint a történelem során a különböző számos népcsoportok más-más időben vándorolhattak be Észak-Amerikába a Szibériát Alaszkával valaha összekötő, mára már alámerült szárazföldi híd, a Beringia segítségével” – mondta Gonzáles.

Egy másfajta Yucatán
„Manapság a Yucatán-félszigetet esőerdők borítják, azonban a Chan Hall-i Fiatalember korában a terület félszáraz szavanna volt” – nyilatkozta Wolfgang Stinnesbeck, a Németország béli Heidelbergi Egyetem geológus szakembere, aki nem vett részt a kutatásban. „A Yucatán felszíne száraz volt, nem voltak rajta sem folyók, sem tavak” – írta Stinnesbeck e-mailjében.„Vizet és árnyékot találni problematikus lehetett, és ennek eredményeképpen az emberek a felszín alatti barlangokban jutottak menedékhez és leltek vizet” – tette hozzá.

Gonzáles szerint a barlangok spirituális helyként is szolgálhattak. „A csontvázat” –jegyezte meg a kutató – „szokatlan helyzetben találtuk: az oldalán feküdt behajlított lábakkal, a karok pedig kinyújtva a test mellett – mindez azt sejteti, hogy a férfit szándékosan helyezték el a barlangban, talán egy temetkezési folyamat részeként. Pillanatnyilag nem ismerjük a halál okát, de figyelembe véve azt a határozottan kialakított testhelyzetet, amelyben megtaláltuk, úgy véljük, ebben a helyzetben tették őt oda

A kutatócsoport a tűz használatára is talált bizonyítékot a barlang belsejében, ami arra enged következtetni, hogy a barlang megvilágítása is a temetkezési szertartás része lehetett. Lehet, hogy a gazdag cseppkőleletekkel, a plafonról lefüggő sztalaktitokkal és az aljzatról növekvő sztalagmitokkal telt barlangot, ahol a testet találták, a fiatalember végső nyughelyéül szemelték ki

„Közvetlenül a feje mögött egy olyan sztalagmit -csoport volt, amely akár egy speciális nyughelyet is jelezhet, vagy lehetséges, hogy egy, a halál utáni utazás kiindulópontjául szolgálhatott” – mondta Gonzáles.

Szöveg: Ker Than/National Geographic

Kapcsolódó cikk:
Hogyan népesült be az Újvilág?

Hozzászólások

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket