Bizarr küllemű tülkös dinoszauruszok Utahból

Az újonnan felfedezett dinoszauruszok a Triceratopsokat is magába foglaló Ceratopsidák közé tartoznak. Ezek az állatok általában négy lábon járó növényevők voltak, szarvakat, valamint a fejük a fejük mögül kiemelkedő csontos redőket viseltek.

„A két dinoszaurusz közül a nagyobbnak, a Utahceratops gettyi–nek 2, 3 méter hosszú volt a koponyája” – mondotta Mark Loewen, a Utah Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője, aki emlékeztetett rá, hogy célszerű ezt az állatot összehasonlítani azokkal a dinoszauruszokkal, amelyeknek már-már „nevetségesen túlméretezett fejük van”.

„A másik új dinoszaurusz , a Kosmoceratops richardsoni, a maga hatalmas koponyájával, a harangokra és sípokra emlékeztető csontkinövések kollekciójával az eddig ismert egyik legmeghökkentőbb állat” – jelentette ki Scott Sampson, a munkacsoport vezetője, aki szintén a Utah Egyetem munkatársa.

A Kozmoceratopsok fejét valósággal beborítják a szarvak: egy van az orrán, egy-egy a szemek fölött, s ugyancsak egy-egy a két pofacsúcson, néhány pedig a fejredőkön.

„Ezeknek a bizarr képződményeknek a legnagyobb része valószínűleg a ragadozók távoltartására szolgáló alattomos fegyver lehetett” – vélekedett Sampson. A szarvak viszont inkább olyan szexuális jelekként szolgálhattak, amelyek odavonzották a társakat, illetve megfélemlítették a riválisokat.

„A jéghegy csúcsa”
Mind a Utahceratops mind a Kosmoceratops számos részleges maradványát kiásták a utahi Grand Staircase-Escalante National Monument-ben, amely a valaha volt „letűnt kontinensnek”, Laramidiának az egyik lelőhelye.

A Kréta időszakban Észak-Amerika középső területei vízzel voltak elárasztva; ez a tengerelöntés mintegy 30 millió évre elválasztotta egymástól a kontinens keleti és nyugati részét. Ez idő alatt a nyugati oldal határozottan kezdett elkülönülni.

„Ha teszünk egy időutazást és visszamegyünk a Krétakorba, hajónkkal a Mexikói-öböltől elindulva, a Jeges-tengerig is elvitorlázhatunk anélkül hogy szárazföldbe ütköznénk” – nyilatkozta a National Geographic News-nak Thomas Holz, a Marylandi Egyetem gerinces paleontológus specialistája

„A valamikori Laramidia területe részben az időközben lejátszódott geológiai folyamatok következtében manapság az őslény-fossziliák egyik melegágya” –tette hozzá Holz, aki egyébként nem vett részt ebben a kutatásban. „Létrejött a Sziklás-hegység. A hegyek felgyűrődtek, az üledék pedig lemosódott a hegyekből, és egy olyan üledékes formációt alakított ki, amely eltemette ezeket a maradványokat.”

Általában, a Utahceratopsok és a Kosmoceratopsok nem mások, mint a világ bármely pontján eddig felfedezett tülkös dinoszauruszok két legújabb csoportja, és a tanulmány szerzői úgy vélik, hamarosan további új, szarvakkal ékesített fossziliát fognak kiásni. „Az új utahi teremtmények csak a jéghey csúcsa” – jelentette ki Andrew Farke, a Raymond M. Alf Pelontológiai Múzeum munkatársa, a tanulmány társszerzője. A két új fosszíliát publikáló értekezés a PLoS One folyóiratban jelent meg.

Szöveg: Rachel Kaufman/National Geographic

Kapcsolódó cikk:
Tülkös dinoszaurusz a Bakonyból