Ősi, tarka tollazatú pingvinfajt fedeztek fel

A vizek királyának elkeresztelt faj a kutatók szerint új színfolt a madarak evolúciójában.

Napjainkban a pingvinek a jól ismert fekete-fehér öltözetüket viselik, amely jobban szolgálhatja az úszást, mint mondjuk a szexuális hovatartozás kifejezését, vagy az álcázást, azonban ez nem mindig volt így.

Legalább még másik két hatalmas prehistorikus pingvinfaj mellett ezt a fosszilis fajt Peruban fedezték fel 2007-ben, de a felfedezést csak napjainkban jelentették be. A laboratóriumi kutatások a szárny tollazatát, valamint a mintegy 150 cm-es – a ma élő legnagyobb termetű – császárpingvinnél (Aptenodytes forsteri) kisebb, 120 cm magas állatot tártak fel.

„Azt találtuk, hogy a szárny jelentős mértékben zöld volt, az alsó oldalán pedig vörösesbarna színezetű” – nyilatkozta Julia Clarke, az austini Texasi Egyetem őslénytan kutatója.

A kutatócsoportnak azonban nem állt rendelkezésére elegendő tollazat a vizek királyától (Inkayacu paracasensis) ahhoz, hogy a test tollazatának a színét is meg tudnák határozni.

„Nem tudjuk még a pingvin teljes színösszeállítását leírni, vagy azt megmondani, hogy melyek voltak azok a tollak, amelyek a madáron olyan jellegzetesen feltűnő testrészek lehettek, mint pl. a mai pingvinek némelyikénél a szem, vagy egyeseknél a jellegzetes nyakörv, mint amilyen megtalálható pl. a sziklaugró pingvinnél” – jelezte a pingvinfajt leíró, a Science-ben megjelent tanulmány társszerzője, Dan Ksepka, az Új-karolinai Állami Egyetem madárszakértő paleontológus kutatója. „A csontok tulajdonságai alapján azonban kijelenthetjük, hogy ez a különös fosszília egy teljesen kifejlődött ivarérett állaté volt, nem pedig egy fiatal példányé, így a megtalált barna és zöld szín részünkről legalább is meglepetés számba ment” – tette hozzá.

A kutatócsoport akkor jutott erre a felfedezésre, amikor összehasonlító mikroszkópikus vizsgálatot végzett a fosszília tollazatában felhalmozódott, melanoszomáknak nevezett pigment lerakódások és a mai madarak melanoszómái között. A fosszilis melanoszóma alakja és mérete alapján a kutatók meg tudták határozni a tollazat eredeti színét. Az eredmény először mutatja be részletesen az eddig valaha felfedezett pingvin őslényeken a tollazatot és a megmaradt pikkelyzetet.

Azt is először sikerült a tudóoknak bizonyítaniuk, hogy a ma élő pingvinek jellegzetes színe nagy valószínűséggel egy újkeletű szerzemény.

Feket-fehér úszóruha?
Nos, vajon miért váltak a pingvinek feketékké? „Lehetséges, hogy ez egy válasz volt egy újonnan megjelenő pingvinekre vadászó ragadozóval, például a fókákkal szemben” – mondotta a kutatócsoport vezetője, Clarke. Egy ellenhatásnak nevezett folyamat keretein belül a mai pingvinek fehér hasa – legalább is akkor, amikor az úszó ragadozó a megfelelő pillalantban felpillant – alulról álcázza madarakat az ég irányában. Az onnan lefelé néző ragadozók számárapedig a pingvin fekete háta beleolvad az alant lévő mély sötétségbe.

Ezen túlmenően, a melanoszómák kimutatása arra enged következtetni, hogy a pingvinek szmokigszerű viselete a madarak vízi életmódra való fokzatos áttérésének a mellékhatásaként alakult ki.

A vizek királyának melanoszómái a ma élő olyan madarak melanoszómáihoz voltak hasonlatosak, amelyeknek vöröses-barna, vagy zöldes tollazata van, beleértve pl. a vörösbegyet vagy a zebrapintyet – jegyeztk meg a kutatók. Ugyanakkor viszont a fosszilis pingvin melanoszómái nagymértékben különböznek a ma élő pingvinekétől, amelyek nagyobbak és kerekebbek, és mintegy szőlőfürt, olyan formában rakódtak be.

A mai pingvinek kivétel nélkül fekete-fehét tollazatot viselnek. Feltűnő színes jegyeik egy-két faj esetében a szem vagy legfeljebb a gallér lehet – mint például a képen látható sziklaugró pingvineknél

A kutatócsoport szerint lehetséges, hogy a melanoszóma metamorfózis (átalakulás) a pingvin tollazatot ellenállóbbá, erősebbé tette – elősegítve ezzel a szárny merevebbé válását, az úszást elősegítő keskeny úszóhártyák kialakulását – vagy más, eddig még nem ismert előnyökhöz juttatta az állatot.

„Mi azon a véleményen vagyunk, hogy ezeket a pingvinekben található melanoszóma képződményeket ne csak a színnel hozzuk közvetlen kapcsolatba” – mondta Clarke.

Sőt, mi több, a fekete-fehér megjelenés a pingvinek ökológiájának olyan változásaival is összefüggésben lehet, amit még nem is ismerünk teljes részletességgel.

A pingvin kutatás egy „csomó áttörést” jelent
Paul Scoffield, az Új-zélandi Canterbury Múzeum gereinces-zoológiai kurátora szerint a vizek királyának nevezett ősi pingvinfaj tollazata színének bemutatási lehetősége „igazán
figyelemreméltó és sok áttörést eredményezett a gerinces állatok paleontológiai kuatása terén”.

A melanoszóma analízis korábban a nem repülő tollal rendelkező dinoszauruszok színezetére adott felvilágosítást. „A pingvin vizsgálat azonban egy olyan technikát kínál számunkra, amely hasznos lehet akkor is, amikor fosszilis madarakat, vagy más kihalt élőlények maradványait tanulmányozzuk” – jelentette ki Scoffield, jóllehet ő maga nem vett részt ebben a vizsgálatban.

Az Egyesült Királyságbeli Bristoli Egyetem kutatója, Mike Benton szerint a tanulmány „remek munka eredménye”. Egy másik paleontológus, aki szintén nem vett részt a kutatásban, azt a véleményét fejtette ki, mely szerint „a munka rámutat arra, hogy hogyan húzhatják meg az őslénytankutatók a határt az élő és a fosszilis állatok között, és magyarázatot keres az olyan fontos funkcionális rendszerekre, amelyek mindez idáig előttünk rejtélyszámba mentek, beleértve olyanokat is, mint pl. a tollazat színe.

Szöveg: Ker Than/National Geographic
Képek forrása: National Geographic