Blanka, Bianka, Mór2020. október 25., vasárnap
Tudomány

Ősi, tarka tollazatú pingvinfajt fedeztek fel

National Geographic Magyarország

Soha nem látott pingvinfajról beszélnek a kutatók. Harminchat millió évvel ezelőtt egy feltűnő vörös és zöld színezetű faj jelent meg – állítják a tudósok.

A vizek királyának elkeresztelt faj a kutatók szerint új színfolt a madarak evolúciójában.

Napjainkban a pingvinek a jól ismert fekete-fehér öltözetüket viselik, amely jobban szolgálhatja az úszást, mint mondjuk a szexuális hovatartozás kifejezését, vagy az álcázást, azonban ez nem mindig volt így.

Legalább még másik két hatalmas prehistorikus pingvinfaj mellett ezt a fosszilis fajt Peruban fedezték fel 2007-ben, de a felfedezést csak napjainkban jelentették be. A laboratóriumi kutatások a szárny tollazatát, valamint a mintegy 150 cm-es – a ma élő legnagyobb termetű – császárpingvinnél (Aptenodytes forsteri) kisebb, 120 cm magas állatot tártak fel.

„Azt találtuk, hogy a szárny jelentős mértékben zöld volt, az alsó oldalán pedig vörösesbarna színezetű” – nyilatkozta Julia Clarke, az austini Texasi Egyetem őslénytan kutatója.

A kutatócsoportnak azonban nem állt rendelkezésére elegendő tollazat a vizek királyától (Inkayacu paracasensis) ahhoz, hogy a test tollazatának a színét is meg tudnák határozni.

„Nem tudjuk még a pingvin teljes színösszeállítását leírni, vagy azt megmondani, hogy melyek voltak azok a tollak, amelyek a madáron olyan jellegzetesen feltűnő testrészek lehettek, mint pl. a mai pingvinek némelyikénél a szem, vagy egyeseknél a jellegzetes nyakörv, mint amilyen megtalálható pl. a sziklaugró pingvinnél” – jelezte a pingvinfajt leíró, a Science-ben megjelent tanulmány társszerzője, Dan Ksepka, az Új-karolinai Állami Egyetem madárszakértő paleontológus kutatója. „A csontok tulajdonságai alapján azonban kijelenthetjük, hogy ez a különös fosszília egy teljesen kifejlődött ivarérett állaté volt, nem pedig egy fiatal példányé, így a megtalált barna és zöld szín részünkről legalább is meglepetés számba ment” – tette hozzá.

A kutatócsoport akkor jutott erre a felfedezésre, amikor összehasonlító mikroszkópikus vizsgálatot végzett a fosszília tollazatában felhalmozódott, melanoszomáknak nevezett pigment lerakódások és a mai madarak melanoszómái között. A fosszilis melanoszóma alakja és mérete alapján a kutatók meg tudták határozni a tollazat eredeti színét. Az eredmény először mutatja be részletesen az eddig valaha felfedezett pingvin őslényeken a tollazatot és a megmaradt pikkelyzetet.

Azt is először sikerült a tudóoknak bizonyítaniuk, hogy a ma élő pingvinek jellegzetes színe nagy valószínűséggel egy újkeletű szerzemény.

Feket-fehér úszóruha?
Nos, vajon miért váltak a pingvinek feketékké? „Lehetséges, hogy ez egy válasz volt egy újonnan megjelenő pingvinekre vadászó ragadozóval, például a fókákkal szemben” – mondotta a kutatócsoport vezetője, Clarke. Egy ellenhatásnak nevezett folyamat keretein belül a mai pingvinek fehér hasa – legalább is akkor, amikor az úszó ragadozó a megfelelő pillalantban felpillant – alulról álcázza madarakat az ég irányában. Az onnan lefelé néző ragadozók számárapedig a pingvin fekete háta beleolvad az alant lévő mély sötétségbe.

Ezen túlmenően, a melanoszómák kimutatása arra enged következtetni, hogy a pingvinek szmokigszerű viselete a madarak vízi életmódra való fokzatos áttérésének a mellékhatásaként alakult ki.

A vizek királyának melanoszómái a ma élő olyan madarak melanoszómáihoz voltak hasonlatosak, amelyeknek vöröses-barna, vagy zöldes tollazata van, beleértve pl. a vörösbegyet vagy a zebrapintyet – jegyeztk meg a kutatók. Ugyanakkor viszont a fosszilis pingvin melanoszómái nagymértékben különböznek a ma élő pingvinekétől, amelyek nagyobbak és kerekebbek, és mintegy szőlőfürt, olyan formában rakódtak be.

 A mai pingvinek kivétel nélkül fekete-fehét tollazatot viselnek. Feltűnő színes jegyeik egy-két faj esetében a szem vagy legfeljebb a gallér lehet – mint például a képen látható sziklaugró pingvineknél

A mai pingvinek kivétel nélkül fekete-fehét tollazatot viselnek. Feltűnő színes jegyeik egy-két faj esetében a szem vagy legfeljebb a gallér lehet – mint például a képen látható sziklaugró pingvineknél

A kutatócsoport szerint lehetséges, hogy a melanoszóma metamorfózis (átalakulás) a pingvin tollazatot ellenállóbbá, erősebbé tette – elősegítve ezzel a szárny merevebbé válását, az úszást elősegítő keskeny úszóhártyák kialakulását – vagy más, eddig még nem ismert előnyökhöz juttatta az állatot.

„Mi azon a véleményen vagyunk, hogy ezeket a pingvinekben található melanoszóma képződményeket ne csak a színnel hozzuk közvetlen kapcsolatba” – mondta Clarke.

Sőt, mi több, a fekete-fehér megjelenés a pingvinek ökológiájának olyan változásaival is összefüggésben lehet, amit még nem is ismerünk teljes részletességgel.

A pingvin kutatás egy „csomó áttörést” jelent
Paul Scoffield, az Új-zélandi Canterbury Múzeum gereinces-zoológiai kurátora szerint a vizek királyának nevezett ősi pingvinfaj tollazata színének bemutatási lehetősége „igazán
figyelemreméltó és sok áttörést eredményezett a gerinces állatok paleontológiai kuatása terén”.

A melanoszóma analízis korábban a nem repülő tollal rendelkező dinoszauruszok színezetére adott felvilágosítást. „A pingvin vizsgálat azonban egy olyan technikát kínál számunkra, amely hasznos lehet akkor is, amikor fosszilis madarakat, vagy más kihalt élőlények maradványait tanulmányozzuk” – jelentette ki Scoffield, jóllehet ő maga nem vett részt ebben a vizsgálatban.

Az Egyesült Királyságbeli Bristoli Egyetem kutatója, Mike Benton szerint a tanulmány „remek munka eredménye”. Egy másik paleontológus, aki szintén nem vett részt a kutatásban, azt a véleményét fejtette ki, mely szerint „a munka rámutat arra, hogy hogyan húzhatják meg az őslénytankutatók a határt az élő és a fosszilis állatok között, és magyarázatot keres az olyan fontos funkcionális rendszerekre, amelyek mindez idáig előttünk rejtélyszámba mentek, beleértve olyanokat is, mint pl. a tollazat színe.

Szöveg: Ker Than/National Geographic
Képek forrása: National Geographic

Hozzászólások

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket