Meglepő csavarodások a Triceratops szarván
A Triceratops szemei fölötti két masszív szarv nőtt ki. Eleinte hátrafelé, később előrefelé görbültek, mielőtt fölvették volna a kifejlett dinoszauruszon megfigyelhető végső alakot.
A Triceratops hatalmas, növényevő állat volt a késő kréta idősazkban, az utoljára kialakult dinoszauruszok közé tartozott 65 millió évvel ezelőtti kihalásukig. Legismertebb sajátossága a nagy, csontos fejvért és a három szarv (amiről a nevét kapta): egy-egy a szemek fölött és egy a csőrszerű száj fölött. A kifejlett állat nagysága elérhette a 9 méter hosszúságot és az 5 tonna tömeget.
Két kutató, John R. Horner a Montana Egyetemről és Mark Goodwin a berkeley-i California Egyetemről 10 különböző életkorú Triceratops koponyáját hasonlította össze, köztük egy nemrég föltárt kölyköt és egy fiatal egyedet. A kölyök koponyája alig volt hosszabb 30 centiméternél, míg a kifejlett állatok koponyája megközelítette a 2 métert.
A kölyök szarvai csupán 2, 5 centiméteresek voltak. De a szarvak hossza növekedett és görbülése is változott, ahogy a dinoszauruszok idősödtek. A fiatal példányokon hátrafelé hajoltak, a fiatal felnőtteknél újra kiegyenesedtek, majd végül a kifejlett egyedeken előregörbültek.
A kifejlett Triceratops szarvai egy méter hosszúra is megnőhettek, és a kutatók véleménye szerint előregörbülésük azt jelezte, hogy tulajdonosa elérte az ivarérettséget. A Triceratops csontos fejvértje is változott az életkorral. Fiataloknál a szélét nyílhegyekre emlékeztető, háromszögletű csontok ékítették. Ez a tüskés szél az állat öregedése folyamán letompult, a kifejlettek példányokon már alig volt látható.
Valaha úgy vélték, hogy a Triceratops fegyverként használta szarvait az olyan ragadozók ellen, amilyen például a Tyrannosaurus rex volt. Most azonban a paleontológusok többsége egyet ért abban, hogy a sok dinoszauruszon megfigyelhető bonyolult függelékek – a Triceratops szarvai, a Stegosaurus csontlemezei és a kacsacsőrű dinoszauruszok fejének furcsa tarajai – a fajfelismerésben vagy a párválasztásban játszottak szerepet, hasonlóan a madarak színpompás tollazatához.
„Több, mint valószínű, hogy valami közük volt a pózoláshoz” – nyilatkozta Horner a LiveScience magazinnak. – „A kifejlett egyedek tudomására hozta, hogy a fiatalok elérték az ivarérettséget.”
Egyre több fiatalnál alakul ki gyulladásos bélbetegség
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, minden ötödik gyermeket is érint.
Részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában
Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel? Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.
Szimbiózis segíthette a túlélést
A cikászok egykor elképesztő bőségben nőttek bolygónkon, ám a legtöbbjük a dinoszauruszokkal együtt kihalt.
Miként lehet a legtöbbet kihozni a lehullott levelekből?
Az erdőkben teljesen jól működik a természetes körforgás, azonban a kertekben, parkokban, utcákon egész más a helyzetet.
Nem képes csodákra az agyunk
A közhiedelem és a tudományos közvélemény is úgy tartja, agyunk bizonyos sérülések után képes újrahuzalozni magát – egy új kutatás azonban megcáfolta ezt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
