A bálnák agykérge hasonlít a miénkhez
Amerikai kutatók cetek agyának összehasonlítása során felfedezték, hogy több faj agykérgében megtalálható az a sejttípus, amelyről eddig úgy vélték, hogy csak az emberféléknél fordul elő.
Az amerikai Mount Sinai Egyetem idegtudományi intézetének szakemberei a cetek rendjébe (Cetacea) tartozó különböző fajok agyát hasonlították össze mikroszkópos vizsgálattal. Patrick Hof és Estel Van der Gucht érdeklődésének középpontjában a sziláscetek közé tartozó hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) állt, melynek agyát összehasonlították a szintén sziláscetek közé tartozó közönséges barázdásbálnáéval, valamint különböző fogascetek – palackorrú delfin, amazonasi folyamidelfin, ámbráscet, kardszárnyú delfin, beluga és számos egyéb cetféle – agyával.
A kutatók meglepve tapasztalták, hogy a hosszúszárnyú bálna agykérgének V. rétegében jelen vannak azok az orsósejteknek nevezett idegsejtek, melyek különlegesen gyors működésre képesek, és amelyekről korábban úgy gondolták, hogy csak az emberre és legközelebbi rokonaira jellemzők. Ilyen orsósejteket fedeztek fel továbbá a közönséges barázdásbálna és a legnagyobb fogascetek agykérgében is, azonban a kisebb testű és kisebb agyú cetekben nem voltak megtalálhatók.
Feltételezések szerint az orsósejtek mintegy 15 millió évvel ezelőtt jelentek meg az emberfélék (Hominidae) családjában, hiszen a főemlősök közül csak a nagy emberszabású majmokban (gorillákban, csimpánzokban, orángutánokban) és az emberben találhatók meg. Valószínűleg ennél sokkal régebben, 30 millió évvel ezelőtt a cetek közös ősénél is kialakultak orsósejtek, majd ezek csak a legnagyobb agyú fajoknál maradtak meg, a többieknél eltűntek. Az is elképzelhető a szerzők szerint, hogy több fajnál egymástól függetlenül jelentek meg az orsósejtek, a ritkán megfigyelhető párhuzamos evolúció példájaként.
Bár az orsóneuronok szerepe egyelőre nem ismert pontosan, elhelyezkedésük arra utal, hogy szerepet játszhatnak a tanulásban, a nyelv elsajátításában, a külvilágból érkező ingerek felismerésében illetve bizonyos szintű értelmezésében, az érzelmek, az empátia kódolásában. Így feltehetően a nagytestű cetek jóval intelligensebbek, mint ahogy ezt eddig feltételezték róluk.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
