Kannibál volt a Tyrannosaurus rex?
Egy frissen közzétett tanulmány szerint a 65 millió évvel ezelőtt élt legnagyobb szárazföldi ragadozó dinoszaurusz kannibál lehetett, aki alkalomadtán saját társait is megtámadhatta vagy elhullott tetemeiket egyszerűen megehette.
Nick Longrich a Yale Egyetem őslénykutatója Montanában felfedezett dinoszaurusz-csontok tanulmányozása közben olyan harapásnyomokat fedezett fel azokon, amelyeket eddig még nem azonosítottak.
A nyomok nagy testű ragadozótól származnak, de a fosszíliák keletkezésének idején (65 millió évvel ezelőtt) Észak-Amerikában a T. rex volt az egyetlen húsevő, amely elég erős volt ahhoz, hogy ilyen, csontig hatoló, mély sebeket ejtsen. „A harapásnyom abszolút jellemző a T. rexre: túl nagy, hogy bármely más ragadozó dinoszaurusztól származhatna” – magyarázta a paleontológus. További leletek tanulmányozása közben ez a gyanú még inkább megalapozottnak látszik. A rettenthetetlen Tyrannosaurus rexnek tehát valószínűleg nem volt mitől félnie csak saját fajtársaitól.
Longrich és kollégái úgy vélik, hogy az óriási ragadozó hajlamos volt a kannibalizmusra, de nem ismert, hogy az egymással vívott közelharcot követően a győztes lakmározott vetélytársa teteméből, vagy egyszerűen dögevésről van csak szó.
A mai hüllők is hajlamosak a kannibalizmusra?
Eddig csak a Madagaszkár szigetén 65 millió évvel ezelőtt élt, 9 méter hosszú Majungasaurus (Mahajanga-gyík) esetében bizonyosodott be a kannibalizmus vádja, de sok jelenkori húsevő, mint például a dinoszauruszok távoli rokonaként emlegetett komodói sárkány és a krokodil is hajlamos a kannibalizmusra.
Hans-Dieter Sues-t, a Washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum paleontológus kurátorát nem lepte meg, hogy a T. rex belekóstolt fajtársaiba. „A húsevők minden fajtája dögökkel táplálkozik, amely hús a túlélésért kell nekik” – vélekedett Sues, aki maga nem vett részt a tanulmány összeállításában. „Még a mindenevő sertés is megeszi halott társait. Nincs ebben semmi különös” – fogalmazott.
Mi lehet az igazság?
Longrich szerint a kannibalizmusból származó harapásnyomok az állat halálát követően keletkeztek. „Ami a megtalált csontot illeti, azt igencsak letisztították. Mint a pulykát a Hálaadást követő ötödik napon – már csak a csontról lehet lecsipegetni a maradékot. De ez a bizonyíték önmagában még nem elegendő ahhoz a tényhez, hogy T. rex egyszerű dögevő volt” – tette hozzá Longirch, aki tanulmányát a PloS ONE tudományos portálon jelentette meg. „Nem mondanám biztosra, hogy nem fajon belüli torzsalkodásról van-e szó” – jelentette ki a szakember.
Mai állatfajok – mint például a medvék vagy az oroszlánok – egymással folyamatosan versengenek és a legerősebb lehet területének ura. A legjobb mód a vetélytárs legyőzésére az, ha végképp megszabadulunk tőle – lehet, hogy ezt tette a T. rex is?
Szöveg: Brian Handwerk/National Geographic
Kapcsolódó cikk:
Megtépázták a T. rex nimbuszát
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Autizmus spektrumzavar diagnózisa MI segítségével
A korai diagnózis minden esetben, így az autizmus spektrumzavar esetében is fontos, azonban igen nehéz feladat, ezt segítheti a mesterséges intelligencia.
Lehet-e a divat fenntartható?
A divat gyors, néhány hónap alatt elavulnak az újonnan vásárolt termékek, s ezzel igen jelentős hatásuk van a környezetre, társadalomra és energiafelhasználásra.
A lovak arckifejezéséről
Lássuk be: a lovak sokarcúak. Mint kiderült, e jószágok 17 különböző „pofát vághatnak” – tízzel kevesebbet, mint az ember, de eggyel többet, mint a kutya, és néggyel többet, mint a csimpánz.
Az Enceladus párakilövellései a James Webb-űrteleszkóppal
A Szaturnusz holdjának jégkérge és mélybeli óceánja van, a déli sarkvidékénél pedig a jég repedésein át rendszeresen a világűrbe lövelli óceánja vizét.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
