Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Tudomány

Kannibál volt a Tyrannosaurus rex?

National Geographic Magyarország

Egy frissen közzétett tanulmány szerint a 65 millió évvel ezelőtt élt legnagyobb szárazföldi ragadozó dinoszaurusz kannibál lehetett, aki alkalomadtán saját társait is megtámadhatta vagy elhullott tetemeiket egyszerűen megehette.

Nick Longrich a Yale Egyetem őslénykutatója Montanában felfedezett dinoszaurusz-csontok tanulmányozása közben olyan harapásnyomokat fedezett fel azokon, amelyeket eddig még nem azonosítottak.

A nyomok nagy testű ragadozótól származnak, de a fosszíliák keletkezésének idején (65 millió évvel ezelőtt) Észak-Amerikában a T. rex volt az egyetlen húsevő, amely elég erős volt ahhoz, hogy ilyen, csontig hatoló, mély sebeket ejtsen. „A harapásnyom abszolút jellemző a T. rexre: túl nagy, hogy bármely más ragadozó dinoszaurusztól származhatna” – magyarázta a paleontológus. További leletek tanulmányozása közben ez a gyanú még inkább megalapozottnak látszik. A rettenthetetlen Tyrannosaurus rexnek tehát valószínűleg nem volt mitől félnie csak saját fajtársaitól.

Longrich és kollégái úgy vélik, hogy az óriási ragadozó hajlamos volt a kannibalizmusra, de nem ismert, hogy az egymással vívott közelharcot követően a győztes lakmározott vetélytársa teteméből, vagy egyszerűen dögevésről van csak szó.

A mai hüllők is hajlamosak a kannibalizmusra?
Eddig csak a Madagaszkár szigetén 65 millió évvel ezelőtt élt, 9 méter hosszú Majungasaurus (Mahajanga-gyík) esetében bizonyosodott be a kannibalizmus vádja, de sok jelenkori húsevő, mint például a dinoszauruszok távoli rokonaként emlegetett komodói sárkány és a krokodil is hajlamos a kannibalizmusra.

Hans-Dieter Sues-t, a Washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum paleontológus kurátorát nem lepte meg, hogy a T. rex belekóstolt fajtársaiba. „A húsevők minden fajtája dögökkel táplálkozik, amely hús a túlélésért kell nekik” – vélekedett Sues, aki maga nem vett részt a tanulmány összeállításában. „Még a mindenevő sertés is megeszi halott társait. Nincs ebben semmi különös” – fogalmazott.

 A <i>T. rex</i> kannibalizmusában „nincsen semmi különös” (Kép forrása: National Geographic)” /></p><p class= A T. rex kannibalizmusában „nincsen semmi különös” (Kép forrása: National Geographic)

Mi lehet az igazság?
Longrich szerint a kannibalizmusból származó harapásnyomok az állat halálát követően keletkeztek. „Ami a megtalált csontot illeti, azt igencsak letisztították. Mint a pulykát a Hálaadást követő ötödik napon – már csak a csontról lehet lecsipegetni a maradékot. De ez a bizonyíték önmagában még nem elegendő ahhoz a tényhez, hogy T. rex egyszerű dögevő volt” – tette hozzá Longirch, aki tanulmányát a PloS ONE tudományos portálon jelentette meg. „Nem mondanám biztosra, hogy nem fajon belüli torzsalkodásról van-e szó” – jelentette ki a szakember.

Mai állatfajok – mint például a medvék vagy az oroszlánok – egymással folyamatosan versengenek és a legerősebb lehet területének ura. A legjobb mód a vetélytárs legyőzésére az, ha végképp megszabadulunk tőle – lehet, hogy ezt tette a T. rex is?

Szöveg: Brian Handwerk/National Geographic

Kapcsolódó cikk:
Megtépázták a T. rex nimbuszát

Hozzászólások

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket